A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Az idei esztendő több szempontból is a „kerek” évfordulók éve Gödöllőn. Harminc éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély, valamint hatvan éve kapott újra városi rangot a település, miután 1763-ban már mezőváros volt. A kettős évfordulóról az 1995-ben megalakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete is megemlékezik: június 13-án, szombaton Grassalkovich Antal Emléknapot rendeznek a kastély barokk színházában. Szlávik Jánosnéval, az egyesület elnökével idéztük fel a múltat és a közeljövőről is szót ejtettünk.
Október 10-én rendkívüli képviselőtestületi ülésre gyűltek egybe a gödöllői önkormányzat tagjai. A napirendek között szerepelt annak a javaslatnak a megvitatása is, ami a Köztársaság úti átkelő átépítésének – ha úgy tetszik, kiváltásának – mikéntjéről szólt. Nagy meglepetés nem született. Annak ellenére, hogy volt módosító indítvány, a városatyák többsége a megkérdezett lakosság által közel 90 százalékban favorizált felüljáró létesítése mellett tette le a voksát.
A Premontrei Gimnáziumban szeptember 18-án lezajlott lakossági fórumon már érzékelni lehetett, hogy több érv szól a Köztársaság úti vasúti-közúti átjáró kiváltásánál a felüljáró építése mellett. A gödöllői városvezetés – miként azt a rendezvényen ígérte – az azóta eltelt időszakban kikérte a környéken lakók véleményét az ügyben. Az érintettek három lehetőség, az aluljáró, a felüljáró, illetve az átjárás megszüntetése közül választhattak. Összesen 3.959 nagykorú lakoshoz jutott el a kérdőív. Közülük 1.542 küldte vissza álláspontját (38,9%), de 20 érvénytelen volt. A felüljáróra 1.319-en voksoltak (86,7%), az aluljáróra 109-en (7,2%), míg az átjárás megszüntetése 94 polgárnak jelentett elfogadható megoldást (6,2%). Ennek tükrében a gödöllői képviselőtestület tagjai 13 igen és 2 nem szavazattal az alábbi animációs filmen látható felüljáró megépítésének támogatása mellett döntött.
A városatyák módosításokat és feltételeket is megfogalmaztak határozatukban. Ezek közé tartozik, hogy a Podmaniczky utca felőli szervizút kétirányú legyen. Továbbá: a zajvédelemmel kiemelten kell foglalkozni, ügyelni kell a felüljáró esztétikai megjelenésére, foglalkozni kell a gyalogos/kerékpáros átközlekedés minél közvetlenebb és kényelmesebb megoldásával, vizsgálni kell az Ady sétány és az Állomás út kereszteződésének jövőbeli terheltségét, és ennek függvényében a csomópont lámpás-, vagy körforgalmas kialakításának szükségességét. Fontos kitétel az is, hogy a beruházónak a kisajátításokkal, az esetleges értékcsökkenéssel kapcsolatos ellenértékről, kártérítési összegről minden érintett ingatlantulajdonossal meg kell állapodnia.
Amint az a szavazati arányokból kitűnik, nem minden képviselő értett egyet a határozati javaslatban foglaltakkal. Futás Levente és Vörös István (Fidesz) az egyetem területe és a vasút közötti, a 3-as főútba (Szabadság út) a Testvérvárosok útjával szemben beköthető tehermentesítő út megépítését szorgalmazta, aminek kialakítása már a korábbi városfejlesztési tervekben is felmerült. Legfőbb indokként – a kisebb költségigényen kívül – az időtényezőre hívták fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a terv szerint 2020-ig megépül a Gödöllőt délről elkerülő út, ezáltal lehet, hogy csak néhány évet kellene kibírni a felüljáró 2019-ig elképzelt létesítéséhez képest, és olyan megoldás születne, amivel jelentősen mérséklődne az átjáró terheltsége, és nem maradna a környéken élők nyakán a mementónak titulált felüljáró.
Vörös István módosító indítványt is megfogalmazott ezzel kapcsolatosan, amit 2 igen, 11 nem szavazattal és 2 tartózkodással elutasított a lokálpatrióta klubos többségű gödöllői képviselőtestület. Ebben közrejátszhatott az is, hogy Gémesi György megjegyezte: az egyetemi út nem megoldás, mert tovább terheli a forgalmat az amúgy is zsúfolt, sorompóval elvágott 3-as főútra. A másik érv pedig az volt, hogy nincs semmilyen garancia a déli elkerülő 2020-ig történő megépítésére.
A vita során kialakult szópárbajban a Fideszes várostyák a mellébeszélés magasiskolájának tartották a polgármesteri reagálásokat, és az is elhangzott, ez az eset is igazolja, hogy a lokálpatrióta klubos többségű városvezetés nem képviseli a gödöllőiek hosszú távú érdekét. Válaszul a Gémesi csapatában „játszó” Kis Antal kijelentette, úgy látja, hogy a Fidesz helyi képviselői ellene vannak a település fejlődésének. Kérdésként merült fel, hogy a kormányzattal folytatott egyeztetésekbe miért nem vonták be a körzet egyéni országgyűlési képviselőjét, Vécsey Lászlót. A felvetésre Gémesi azt találta mondani: a honatya minden eseményre kapott meghívást, és érthetetlen számára, hogy egy 3 ezer embert érintő kérdésben miért nem tolta ide az arcát. Egyébként is – tette hozzá a polgármester – az elmúlt három év során semmit nem tett Gödöllőért, a város érdekében – elődeivel ellentétben – fel sem szólalt a parlamentben.