A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Összegzést készített a Magyar Rektori Konferencia, hogy 2008 év végéhez képest, 2013 január elején mekkora összegű költségvetési támogatásban részesülnek a hazai felsőoktatási intézmények. Bő négy évvel ezelőtt 207,8 milliárd forint volt az összdotáció, idén januárban pedig 123,3 milliárd forint. Az egyenleg a 27 vizsgált felsőoktatási intézmény esetében mínusz 84 és fél milliárd forint.
Az utóbbi időben évről évre emelkedő tendenciát mutató állami forráselvonás hatása alól a gödöllői központú Szent István Egyetem sem tudott kibújni. Az universitas 3 milliárd forinttal kap kevesebb állami támogatást most, mint 2008 végén. Ezzel az összeggel a 11. abban a rangsorban, aminek élén a Pécsi Tudományegyetem áll a maga 9,4 milliárdos mínuszával. A 9 milliárd forint feletti elvonással sújtott egyetemek körébe az ELTE és a Debreceni Egyetem tartoznak még.