Jövő augusztusban lesz 30 éve, hogy a több évig húzódó rekonstrukciót követően ismét látogathatóvá vált a Gödöllői Királyi Kastély. Az elmúlt közel három évtizedben a történelmi falak számos remek kiállítást, koncertet, kulturális attrakciót „láthattak”, és sok-sok millió látogatót „fogadhattak”. De ahhoz foghatót, mi augusztus 21-én zajlott le a kastély parkjának színpadán, keveset. Sőt, a libabőrhatást tekintve, talán egyet sem. Az István, a király című rockopera-keresztmetszet nem csak a szakma nagyjai körében váltott ki elismerést, hanem a mintegy 5000 fős közönség számottevő többsége is szuperlatívuszokban nyilatkozott a Feke Pál által rendezett produkcióról. Ennek apropóján is beszélgettünk dr. Ujváry Tamással, a gödöllői kastélyt működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatójával, aki augusztus 19-én a Pesti Vigadóban átvehette Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést.
Szeptember 1-jén indul az Otthon Start Hitelprogram, ami – hasonlóan a korábbi CSOK hitelhez és a jelenleg is igényelhető CSOK Plusz kölcsönhöz – egy kamattámogatott kölcsön, viszont kedvezőbb, szélesebb réteg számára igénybe vehető feltételekkel bír. Napjainkban sokan gondolják át az elsősorban a fiatalokat célzó forrásszerzési lehetőség részleteit, előnyeit, esetleges buktatóit. Hírportálunk a 2004 óta Gödöllőn élő, a pénzügyi szektorban több mint 20 éve dolgozó Piacsek Rózsa Erzsébetet kérte arra, hogy – felhasználva a jelzáloghitelezésben eddig szerzett tapasztalatait – mutassa be ezt az új finanszírozási lehetőséget.
Az augusztus 21-én a Gödöllői Királyi Kastély parkjában rendkívüli érdeklődés mellett lezajlott István, a király című rockopera-keresztmetszetet – a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásának köszönhetően – ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők. A nézőktől és a meghívott vendégektől mindössze annyit kértek, hogy ehetőségük szerint pénzbeli adományaikkal segítsék a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvű oktatását. A gyűjtés koordinátora a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület. A kezdeményezésről, annak eredményéről a Gödöllőn élő Nagy-Vargha Zsófiát, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.
Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) 1992-ben november 12-ére hirdette meg a Minőségügyi Világnapot, amivel a minőség iránti elkötelezettség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
A minőség értéke általában akkor tudatosul, amikor szembesülünk a hibával. A vevő a fogyasztóvédelemhez vagy bírósághoz fordulhat, a gyártó és szolgáltató pedig fizeti a bírságot. Az előállítási és szolgáltatási folyamatok megfelelő irányításával azonban mindez megelőzhető.
Sokunk számára ismerős az a helyzet, amikor hibás terméket vásárolunk egy üzletben, vagy amikor egy rossz minőségű szolgáltatás kapcsán a panaszbejelentésre nem kapunk választ, netán visszautasítják.
A vevők annyit tehetnek, hogy a fogyasztóvédelemhez fordulnak a problémák megoldásáért és többet nem vásárolnak abban az üzletben. De vajon mit tesz az a cég, ahol a hibás terméket gyártják? Mit tehet a kereskedő, hogy megtartsa a vevőjét? Hogyan járjon el a szolgáltató annak érdekében, hogy a hibákat hamarabb kijavítsa, mint azt az előfizető észrevenné?
A megoldásban nemzetközi irányelvek segítenek a cégeknek. Azonban nem mindegy, hogy a gyártók és szolgáltatók hogyan alkalmazzák ezeket az előírásokat a gyakorlatban, nem mindegy, hogy milyen mértékben szigorítják az ellenőrzéseket a termékkibocsátás során, és nem mindegy az sem, hogy milyen hatékonysággal működtetik minőségirányítási rendszerüket, ahol gondosan meg kell választani azokat a beszállítóikat és szakembereket, akik közvetlenül befolyásolják a termék vagy szolgáltatás minőségét. Bővebb információért hívja a (06-70) 221-6070-es telefonszámot.