Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) 1992-ben november 12-ére hirdette meg a Minőségügyi Világnapot, amivel a minőség iránti elkötelezettség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
A minőség értéke általában akkor tudatosul, amikor szembesülünk a hibával. A vevő a fogyasztóvédelemhez vagy bírósághoz fordulhat, a gyártó és szolgáltató pedig fizeti a bírságot. Az előállítási és szolgáltatási folyamatok megfelelő irányításával azonban mindez megelőzhető.
Sokunk számára ismerős az a helyzet, amikor hibás terméket vásárolunk egy üzletben, vagy amikor egy rossz minőségű szolgáltatás kapcsán a panaszbejelentésre nem kapunk választ, netán visszautasítják.
A vevők annyit tehetnek, hogy a fogyasztóvédelemhez fordulnak a problémák megoldásáért és többet nem vásárolnak abban az üzletben. De vajon mit tesz az a cég, ahol a hibás terméket gyártják? Mit tehet a kereskedő, hogy megtartsa a vevőjét? Hogyan járjon el a szolgáltató annak érdekében, hogy a hibákat hamarabb kijavítsa, mint azt az előfizető észrevenné?
A megoldásban nemzetközi irányelvek segítenek a cégeknek. Azonban nem mindegy, hogy a gyártók és szolgáltatók hogyan alkalmazzák ezeket az előírásokat a gyakorlatban, nem mindegy, hogy milyen mértékben szigorítják az ellenőrzéseket a termékkibocsátás során, és nem mindegy az sem, hogy milyen hatékonysággal működtetik minőségirányítási rendszerüket, ahol gondosan meg kell választani azokat a beszállítóikat és szakembereket, akik közvetlenül befolyásolják a termék vagy szolgáltatás minőségét. Bővebb információért hívja a (06-70) 221-6070-es telefonszámot.