Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Folytatva a tavaly októberben útjára indított hagyományt, 2010. november 27-én immár második alkalommal rendezték meg a Gödöllői divatversenyt az Erzsébet királyné Szálloda emeleti báltermében. Bő egy évvel ezelőtt Sisi és Diana virtuális felöltöztetése jegyében zajlott le a ruhakreációk vetélkedése, idén pedig A magyar csipke régen és ma címmel hirdették meg a versenyt.
A rendezők és a gödöllői székhelyű D’Elia Szalon tulajdonosa, Czédly Mónika, mint szakmai vezető olyan műveket vártak, ahol a klasszikus csipke-motívumok új megoldásokkal kombinálva jelennek meg. A pályázók munkáit két kategóriában (hétköznapi viselet és alkalmi ruha) értékelte a Szekeres Erzsébet textilművész irányításával véleményt alkotó zsűri, amelynek tagjai rangsorolták a modellrajz-versenyre beérkezett ötleteket is.
A második alkalommal megrendezett gödöllői divatversenyre összesen 14-en neveztek, de a helyszínre csak 11-en érkeztek meg. Közülük a gödöllői Rubnicai Erzsébet érdemelte ki a közönségdíjat. A hétköznapi viseletek készítőinek mezőnyéből Miszlai Beatrix (Jászszentandrás) bizonyult a legjobbnak, míg az alkalmi ruha kategóriában Garasanin Mária (Gödöllő) végzett az első helyen. A modellrajz-versenyt a veresegyházi Varga Judit nyerte meg, ami azt jelenti, hogy vázlata alapján elkészítik az általa megálmodott ruhakreációt.
A harmadik Gödöllői divatverseny döntőjének tervezett időpontja 2011 októberének utolsó szombatja, témája pedig Mária Terézia és a barokk lesz.