 2025. október 23., csütörtök, Gyöngyi |
|
- Gödöllő
Üdvözöljük a Gödöllõi Hírek oldalon!
- KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS
Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket. De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Azt kell, mondjam, a gödöllői kastély felújítása világszenzáció - AKTUÁLIS
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
A gödöllői kastély nem játszható át magánkézbe, ettől senkinek nem kell tartaniaGödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Meddig húzódik még a gödöllői HÉV fejlesztésének kálváriája?
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
- MINDENNAPI
- SPORT
- RIASZTÁS
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Droghelyzet: megy az üzengetés a gödöllői kapitánysághoz tartozó Kerepes polgármestere és a vármegyei rendőrség között
- KITEKINTŐ
Október 23., Gödöllő: Nem lehet, hogy újra egymásnak essen a magyar!
| 2025-10-23 11:09:06 |
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Az Ella Attila karnagy által vezényelt Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéjével és a Club Színház tagjai által bemutatott, Ébredj fel végre, nemzetem! című ünnepi műsorral lezajlott megemlékezés szónoki teendőit ebben az esztendőben – szemben a tavalyival, amikor Bárdy Péter alpolgármesterre ruházta át – magára vállalta Gémesi György polgármester.
Településünk első embere mondandója elején a 69 évvel ezelőtti helyi történéseket elevenítette fel, kiemelve, hogy a mostani megemlékezés helyszíne milyen szerepet játszott az 1956-os forradalomban.
Ezt követően a polgármester – akinek szenvedélyektől sem mentes, közel félórás beszédét egy fiatal cserkészlány rosszulléte pár percre megakasztotta – áttért a tágabb történeti időszakok felidézésre, kihangsúlyozva az 1990-es rendszerváltást és szabad választást, azon belül azt, hogy 35 éve, első nyilvános beszéde idején miként élte meg, hogy a város első emberének választotta a képviselőtestület.
- Fogalmam nem volt, hogy miről beszéljek. Egész éjjel, amíg ügyeletben voltam a kistarcsai kórházban azon gondolkodtam, hogy mint mondjak, mivel akkor még nem voltak ennyire világosak az 1956-os események. Még családon belül sem mertek beszélni a történésekről, mert a félelem olyan erős volt. Nagyon kevés információ volt 1956-ról, és ha volt is, arról inkább szűk körben beszéltek. Magam sem tudtam, hogy kezdjük el építeni a jövőt, alapozva 1956. október 23-ára – fogalmazott Gémesi György, majd így folytatta:
- Bementem egy kórterembe, ahol feküdt egy idős néni, akinek nem volt már sok hátra, de mindig nagyon jókat beszélgettünk a vizitek között. A néni elég világosan látta a helyzetet. Azt mondtam neki: Marika néni, most őszinte leszek magához. Engem polgármesterré választottak és holnap ki kell állnom 150-200 ember elé, és mondanom kell valamit október 23-a kapcsán. Fogtam a néninek a kezét, néztem a szemébe, küszködtem egy picit a gondolattól, hogy jól tettem-e, hogy megkérdeztem. Marika néni három dolgot mondott. Az egyik az, hogy a szabadság érték, és ha megvan, ne engedjük ki a kezünkből. A másik a hazaszeretet, a harmadik pedig a béke, ami legyen meg az emberekben és legyen meg az országban.
Gémesi György beszéde folytatásában e három értékrend fontosságát járta körül, idézve Heltai Jenő, Radnóti Miklós és Tolcsvay László máig érvényes gondolatait.
- Nem kívánok a mai nappal foglalkozni, azzal, ami történik ma Budapesten. Nem teszem le egyik és nem teszem le a másik mellé sem a voksomat. Az nem normális, hogy 200 ezer ember az egyik oldalon és 200 ezer ember a másik oldalon – 56-os hősökre emlékezve, az ő emléküket ezzel szerintem nem korrektül megünnepelve – egymásnak eshet akár. Ez nem normális. Nekünk itt, Gödöllőn ne legyen ez! Arra kérek mindenkit, hogy fogjuk meg egymás kezét, és együtt éljük az életünket. Nem lehet, hogy újra egymásnak essen a magyar – üzente az 1956-os gödöllői megemlékezésen városunk polgármestere.
Az október 23-i gödöllői program zárásaként a Dózsa György úti köztemetőbe vonult a megemlékezők egy csoportja, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom gödöllői hősi halottai, Balázsovich András és Kiss Antal sírját. A mindössze 17 éves Balázsovich Andrásnak egy mellkas-lövés okozta a halálát, amikor október 25-én megkísérelt átmászni a gödöllői nemzetőrségi épületének kerítésén, a 19 esztendős Kiss Antal pedig egy fejlövéstől hunyt el Budapesten, ugyancsak 1956. október 25-én.
 |
|
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
