Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Félmilliárd forint juthat a gödöllői főtérre, 25 százalékkal több propagandára

2018-01-25 13:33:22

Ebben az esztendőben január 25-e volt az a nap, amikor a gödöllői képviselőtestület tagjai többségi szavazással (9 igen szavazat és 3 tartózkodás) zöld utat biztosítottak a helyi önkormányzat idei költségvetésének. A számhalmazt helyeslők táborát – miként az elmúlt években rendszeresen – most is polgármester híveinek tekinthető lokálpatrióta klubos városatyák alkották.

A 2018-as gödöllői költségvetésben csaknem 8,6 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel számol a település vezetése. Mivel a forrásoldal kevéssel több mint 2,2 milliárd forinttal elmarad a költekezésekre szánt összegtől, a büdzsé egyensúlyának biztosítása érdekében 208 millió forintos belső finanszírozási célú, előző évi költségvetési maradvány, valamint 2 milliárd forintos (tavaly ez a tétel 1,8 milliárd forint volt) nagyságrendű forgatási célú értékpapír beváltási bevétel bevonása válik szükségessé.

A kötelezőnek tekinthető működési feladatokkal kapcsolatos kiadásokra megközelítőleg 5,2 milliárd forintot terveznek felhasználni idén (tavaly 5 milliárd forint), míg az önként vállalt működési feladatokkal összefüggő kiadásokra megközelítőleg 146 millió forintot szánnak (tavaly 141 millió forint).

Közel félmilliárd forintot szánnak a főtér fejlesztésére
A felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadások nagyságrendjét – a 419 millió forintra tervezett fejlesztési tartalékkal együtt – 2,57 milliárd forintra kalkulálják ebben az esztendőben (tavaly 2,74 milliárd forint).
• Ebből az előirányzat-halmazból – a teljesség igénye nélkül – a lakó- és nem lakó épületek fejlesztésére közel 780 millió forint (tavaly 1,61 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebben a keretben a legnagyobb összeget a főtér bővítése és tereprendezése emésztheti fel, a kalkuláció szerint 485 millió forintot. A régi Városháza lebontásával a Szabadság tér 6. szám alá költöztetett polgármesteri hivatal átépítésére, bővítésére alig 53 millió forintot kívánnak elkölteni a gödöllőiek adóforintjából. A Hajós iskola tornacsarnokának megújulása 88 millió forintba kerülhet, és nem szabad megfeledkezni a tanodával szemközti területre tervezett vívócsarnok 50 millió forintos támogatásáról sem.
• Mindent egybevetve, több mint 675 millió forint juthat út- és járdaépítésre, parkolók kialakítására (Művészetek Háza épülete mellett), kerékpárutak, gyalogátkelőhelyek és buszvárók kialakítására, rekonstrukciójára együttesen.
• Víz- és szennyvíz-közmű rekonstrukcióra csaknem 321 millió forintot, a testőrlaktanya helyreállítására 105 millió forintot, közterületi játszóterek fejlesztésére 57 millió forintot raktak félre.
• Említést érdemel még a pályázatokkal kapcsolatos kiadásokra félretett 142 millió forint, az alsóparki rekreációs tervekre szánt közel 13,5 millió forint, a Szent Imre Iskola és Óvoda épületének felújítását segítő csaknem 28 millió forint, a Rákos-patak projektre elkülönített 50 millió forint, túlmenően, az arborétum kisvasútjának építését szolgáló 2 millió forintos, illetve a máriabesnyői székely kapu restaurálását dotáló 4 millió forintos hozzájárulás.


Idén is az iparűzési adó a legfőbb bevételi forrás

A gödöllői költségvetés bevételi oldalát 2018-ban is komoly mértékben táplálja a helyi adókból remélt mintegy 3,3 milliárd forintos anyagi forrás, amiből várhatóan 2,5 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adó és 200 millió forintot a 2016-tól bevezetett gödöllői sarc, a magánszemélyek kommunális adója.
Az iparűzési adónál említést érdemel, hogy a tavalyi évben Gödöllőn komoly visszavonulót fújó TEVA Zrt. 2016-ban még közel 730 milliót fizetett be a helyi büdzsébe ezen a jogcímen, idén már ennek az összegnek a negyedével sem igazán lehet számolni.

Adóerő-képessége miatt Gödöllő „büntethető”
A központi költségvetéstől kapott, az általános működést és az ágazati feladatok támogatását szolgáló dotáció megközelíti az 1,161 forintot, a kiegészítő és fejlesztési célú támogatási soron azonban nem szerepel semmilyen összeg. A gödöllői büdzsé forrásoldalát nem növelő szolidaritási hozzájárulás 277,5 millió forintos tételnek felel meg.

A tavalyi 505 millió forintos tételhez képest alig változott az az idén 509 millió forintra rúgó összeg, amit – különböző jogcímeken – az iparűzési adóbevételének nagysága miatt nem kap meg a helyi közkassza az államtól. Másként fogalmazva: fiskális szempontból nem jelent előnyt (sőt, akár egyfajta „büntetésnek” is felfogható), hogy Gödöllő iparűzési adóerő-képessége 1,98 milliárd forint, ami egy főre vetítve – a tavalyi 65 ezer forinttal szemben – ebben az esztendőben picivel több mint 61 és félezer forint.

Ami tavaly 20 millió volt, idén 10+15 millió
Az ördög a részletekben rejlik, szokták mondani. Ilyen részletnek tekinthető, hogy a 12 millió forintos polgármesteri keret – a tavalyi 20 százalékos bővülés után – idén stagnál. Ha már a népképviseletnél tartunk, a számhalmazból az is kiderül, hogy a gödöllői képviselőtestület működtetése 100,2 millió forintot emészt fel.
Van olyan önként vállalt előirányzat, amire egy évvel korábban – városi marketing, kommunikáció és naptár megnevezéssel – 20 millió forintot szánt a városvezetés többsége. Erre az évre ezt az összeget 25 millió forintra emelték (+25%), úgy, hogy városi marketingre 10 millió forintot, míg városi kommunikációra 15 millió forintot különítettek el…


Az Invitel IP TV és Digitális kábeltévé előfizetéseivel HD minőségben is élvezheti a TV csatornák műsorait.

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online