Vissza normál nézetbe Nyomtatás

A város

 

GÖDÖLLŐ város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre, észak-keletre, a Gödöllői-dombságban (legmagasabb pontja a Margita - 344,2 méter), a Rákos-patak völgyében található. A város a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik és a gödöllői kistérség központja. Területe közel 62 négyzetkilométer. Népessége – főként az utóbbi években a fővárosból kitelepülőknek köszönhetően – folyamatosan növekszik: a 2011-es népszámlálási adatok alapján 32.522 fő lakta a települést.

Ami a helység történetét illeti, Gödöllő nevét 1349-ben említik először I. Lajos adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben. A török hódoltság idején a teljes pusztulás, majd a fokozatos visszanépesedés jellemzi a települést, amely a Gödöllő elnevezést 1868-ban nyeri el hivatalosan. Gödöllő első földesura Hamvay Ferenc volt, aki 1662-ben kúriát emelt a központban. A legutóbb 1999-ben felújított épület napjainkban a Gödöllői Városi Múzeum és a városi filmszínház elhelyezéséül szolgál. A XVIII. században földesura (a képen látható), I. Grassalkovich Antal (1694-1771) birtokai központjává tette a települést, és – Mayerhoffer András (1690-1771) építőmester közreműködésével – ő építtette a település legnagyobb vonzerőt jelentő barokk stílusú nevezetességét, a kastélyt az 1740-es években, illetőleg a kapucinus kolostort és a családi kriptát Máriabesnyőn, ahol a Grassalkovichok nyugszanak. A kastély műemléki védelem alatt álló épület-együttesének bővítését fia, II. Grassalkovich Antal (1734-1794) és unokája, III. Grassalkovich Antal (1771-1841) folytatta.

Gödöllő 1763-ban mezővárosi rangot kapott, miután vásárai és földrajzi fekvése okán a környék centrumává vált. A Grassalkovich-család kihalását követően (1841) előbb a Viczay-család örökölte a birtokokat, majd rövid időn belül a görög származású Sina-család lett a település földesura. Az 1848-49-es szabadságharc előtti években egy belga bank tulajdonába kerültek a települési birtokok. A kastély a szabadságharc idején Alfred Windischgrätz császári és királyi tábornagy (1787-1862) szálláshelyéül szolgált, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos (1802-1894) főhadiszállása lett. Kossuth itt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Az 1867-es kiegyezést követően a magyar állam visszavásárolta a gödöllői uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékként felajánlották az akkori uralkodópár, azaz: I. Ferenc József (1830-1916) és felesége, a Sisi néven közkedvelt Erzsébet királyné (1837-1898) számára. A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított Gödöllőnek. 1884-ben a település nagyközség lett, és kiépült a vasúti kapcsolat Budapesttel, majd 1911-ben a HÉV-vonal is elkészült. Az I. világháború végén IV. Károly király (1887-1922) itt értesült az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáról. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél (1878-1927) a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború között a település Horthy Miklós (1868-1957) rezidenciájaként szolgált. 1933 nyarán Gödöllőn rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját, a Jamboree-t, illetve a Paxting-ot (leánycserkész világtalálkozó). A II. világháború – ami a településen 1944. december 13-án zárult le – után Gödöllő mezőgazdasági központtá fejlődött.

A Grassalkovich-kastély egy részében szovjet laktanyát alakítottak ki, másik részébe pedig a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették be. 1950-ben ide telepítették az Agrártudományi Egyetemet, ami 2000. január 1-jétől – más egyetemekkel és főiskolákkal egyesülve – Szent István Egyetem néven működik. Az iparosítás (Ganz Árammérőgyár, Gödöllői Gépgyár) és az új munkahelyek teremtése eredményeképpen az 1960-as évek elejére jelentősen megnőtt a lakosság lélekszáma, ami a lakótelep-építés első fázisát vonta maga után.


Gödöllő 1966. január 1-jétől viselheti a városi rangot
, amiben közrejátszott az is, hogy a középkorban népes faluként létezett, majd a török korban elpusztult, később újra benépesült, és kedvelt kegy-, illetve nyaralóhellyé vált Máriabesnyőt közigazgatásilag Gödöllőhöz csatolták.

A város első tanácselnöke dr. Gyetvai József (1966-1967) volt, akit dr. Galicz Tibor (1967-1971), Benedek János (1971-1982), Ritecz György (1982-1983), Papp István (1983-1990), valamint néhány hónapig Vass István követett a poszton. Az 1990-es őszi önkormányzati választás (október 20.) után az akkori képviselőtestület tagjainak többsége az addig sebészorvosként dolgozott dr. Gémesi Györgyöt választotta meg polgármesternek, aki azóta is betölti ezt a tisztséget.

A város parlamenti képviseletét elsőként Szabó Gusztáv (1966-1967) látta el, majd Nemes István (1967-1975) és Cservenka Ferencné (1975-1989) ült a Kossuth téri épületben. Országosan, mi több, nemzetközileg is elhíresült, amikor a formálódó gödöllői ellenzék 1988 utolsó hónapjaiban kezdeményezte Cservenka Ferencné, a város MSZMP-s országgyűlési képviselőjének visszahívását, aki 1989 áprilisában lemondott mandátumáról. Az elrendelt időközi választáson, napra pontosan 1989. július 22-én, az MDF, az SZDSZ és a Fidesz szimpatizánsait tömörítő Gödöllői Ellenzéki Kör színeiben induló Roszík Gábor első fordulós győzelmet aratott, majd az egy évvel későbbi voksoláson is megőrizte mandátumát. 1994-ben Körösfői László (MSZP), 1998-ban és 2002-ben Gémesi György (MDF-Fidesz-KDNP), 2006-ban Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), míg 2010, 2014, 2018 és 2022 áprilisában Vécsey László (Fidesz-KDNP) kapott bizalmat a választópolgároktól a városban élők parlamenti képviseletére.

Gödöllő címerének állandó eleme a pelikán. Először az 1763-as mezővárosi ranghoz társult címer, ami az idők során többször módosult. A jelenleg használatos városjelkép 1991-ben alakult ki: a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mint az önfeláldozás jelképe, jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerítő múltját. A címer és a városnév használata kizárólag a képviselőtestület jóváhagyásával lehetséges.



Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online