Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Nevezetességek

GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY
 
Építtetését I. Grassalkovich Antal kezdte meg, aki a tervezéssel Mayerhoffer Andrást, a barokk építészet jeles mesterét bízta meg. A gödöllői kastély első építési periódus 1741-től 1749-ig tartott. Ebben az időszakban a belső öt szárny, valamint az északi oldalon található kápolna (1749. május 6-án szentelték fel) és a déli oldalon fellelhető lovarda készült el. A gödöllői kastély belső rizalitja (homlokzatsíkból kiemelkedő része) a második építési szakaszban (1752-1759) nyerte el mostani formáját. A harmadik, az 1760-as évekre tehető építési periódus során a hatodik és a hetedik szárnnyal egészült ki az épületegyüttes.
A gödöllői kastély épületén, 1782 és 1785 között II. Grassalkovich Antal is végeztetett átalakításokat. Ő bontatta el a főhomlokzat saroktornyait, amik helyére a napjainkban is látható manzárdtetős sarokrizalitok kerültek. A gödöllői kastély déli oldalán található szárnyak végén színházat alakíttatott ki, ami – felújítását követően – ma Magyarország egyetlen fennmaradt barokk színházaként működik.
III. Grassalkovich Antal idején kisebb átalakításokat végeztek a gödöllői kastélyon. A Hild József építész vezetésével lezajlott munkálatok során épült meg az északi oldal utolsó szárnyához csatlakoztatott narancsház, illetőleg a francia stílusú parkot 1817-ben angol tájképi kert váltotta fel.
A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a gödöllői kastély több, kisebb átalakítást és felújítást élt meg. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
A műemlék-együttes rekonstrukciójának napjainkban is tartó folyamata 1996. augusztus 17-én mérföldkőhöz érkezett: a múzeumi-kulturális központként, illetve idegenforgalmi látványosságként nemzetközileg is ismertté és elismertté vált gödöllői kastély első körben megújult tereit (díszterem, díszlépcsőház, Királyi lakosztályok állandó kiállítás) ekkor nyitották meg a látogatók számára.
Még ebben az esztendőben, napra pontosan 1996. szeptember 14-én felavatták Horthy István szobrát a kastélyparkban. A szakemberek szerint a fehér márványból megformált fejszobor annak az 1943-ban bronzból készített alkotásnak a másolata, ami Gách György szobrászművész nevéhez fűződik.
 
 

A gödöllői kastély helyreállítási folyamatának további, fontosabb történései:
Hat teremmel bővült a Kastélymúzeum állandó kiállítási tere, átadták a felújított díszudvart, megnyitott a felsőkerti Pálmaház (1997)
Három új terem átadásával megnyílt az Erzsébet királyné emlékkiállítás, természetvédelmi területté nyilvánították a 30 hektáros kastélyparkot és átadták az északi előkertet (1998)
Átadták a földszinti rendezvénytermeket, ami a Barokk termet és Erzsébet titkos szalonját foglalja magában (1999)
Elkészült a Lipót-lakosztály, valamint a díszudvari balusztrád, átadták a Királydombi pavilon rekonstruált épületét és a Királyné kertjét, valamint megújult a narancsház kupolája (2000)
Megnyílt a „Grassalkovichok kora” állandó kiállítás (2001)
 

Augusztusban megnyitott a Barokk Színház, az első előadás Händel: Julius Caesar című darabja volt, amit a Magyar Állami Operaház társulata adott elő (2003)
A Királydombi pavilonban elkészültek a honfoglalás kori magyar vezérek, valamint a magyar királyok portréinak rekonstrukciói (2004)
Döntően európai uniós forrásból megújult a kastélypark 52 ezer négyzetméteres területe, az Erzsébet-terasz és -lépcső, az előkert, a támfal, a kocsifeljáró, illetve a főbejárat előtti bástya alatti tér, valamint végeztek a Horthy-bunker, a Gizella- és Rudolf-szárnyak felújításával (2010)
A 2010-es év végére lezárult az elsősorban rendezvényközpontként használni tervezett lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója. 2011 első felében ezek a terek adtak otthont a hazánk Európai Uniós elnöksége kapcsán megrendezett mintegy 30 tanácskozásnak. A gödöllői kastély épület-együttesének teljes körű megújulásához – mai árakon számolva – még legalább 2 milliárd forintra lenne szükség. A szakavatottak szerint a „kész” állapot elérése ég évekig elhúzódhat.
2014. június 8-án a Gödöllői Királyi Kastélyt történelmi emlékhellyé nyilvánították.
 

NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA (MÁRIABESNYŐ)

Klobusiczky Terézia, I. Grassalkovich Antal harmadik felesége egy loretói kápolnát tervezett építtetni Besnyőn, az egykori premontrei templom erdővel benőtt romjainak helyén. Ásás közben az egyik kőműves csontból faragott szobrocskát talált a földben 1759. április 19-én. A XII-XIII. századi faragvány Szűz Máriát ábrázolta, karján a gyermek Jézussal. A szobor megtalálásának körülményeit Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette.

A besnyői kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, és elhelyezték benne a loretói Mária-szobor cédrusból faragott másolatát. Bő két évvel később, 1763. december 7-én a kolostor épületét átadták a hívek gondozására letelepített kapucinus szerzeteseknek.
A csodás körülmények között talált Mária-szobor zarándokok ezreit vonzotta ide, ezért I. Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését. A dombtetőn álló kápolnához 1768 és 1771 között Mayerhoffer János tervei alapján építették hozzá az alsótemplomot és a loretói kápolnát magába foglaló felsőtemplomot. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.
A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette, 1770 körül. A templombelsőt Márton Lajos 1941-42-ben készített falfestményei és üvegablakai díszítik.

Az alsótemplomból nyílik a Grassalkovichok családi kriptája. Itt helyezték végső nyugalomra I. Grassalkovich Antalt, majd feleségét, Klobusiczky Teréziát. Koporsóikat vörös és fekete márványból faragott, családi címerekkel díszített síremlék foglalja magába, amit Migazzi bíboros készíttetett 1772-ben, I. Grassalkovich halálának első évfordulóján. Alkotója Johann Georg Dorfmeister.

A műemléki védettséget élvező épületek 1989 augusztusában kerültek vissza egyházi tulajdonba. A már 1988-ban megkezdett, a templomra, majd a rendházra egyaránt kiterjedt felújítási munkálatok 1993-ban fejeződtek be. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
2008. szeptember 7-én Julius Janus érsek, apostoli nuncius ünnepi szentmise keretében hirdette ki, hogy XVI. Benedek pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2008. május 2-án kelt határozatával a máriabesnyői kegytemplomot basilica minor rangra emelte.
 
Főbúcsúk: Sarlós Boldogasszony, Kárpát-medencei Magyarság búcsúja (június utolsó hétvégéje), Nagyboldogasszony Főbúcsú (augusztus második hétvégéje), Kisboldogasszony Főbúcsú (szeptember első vagy második hétvégéje)
 

ERZSÉBET-PARK

Erzsébet királyné szobra
Ferenc József felesége, Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A 61. életévében járó királyné 1898. szeptember 10-én – Genfben, tragikus körülmények között – bekövetkezett halála után az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, és csaknem 3 millió emlékfát ültettek el. A gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték telepíteni, 1898 novemberében. A természetvédelmi területté nyilvánított park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amit Róna József szobrászművész készített.

A két és fél méter magas bronzszobor nyolcszögletű, zebegényi trachitból faragott, felül virágfüzérrel ékesített talapzaton áll. Az egyszerűségében is méltóságteljes figura kezében napernyőt és néhány szál virágot tart. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

Sziklacsoport
Erzsébet királyné szobra mögött egy szikla-halom is őrzi a Sisi néven is híressé vált császárné emlékét. A sziklacsoport Zala György szobrász tervei alapján készült, két oldaláról egykoron mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott korona látható. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
 
Kálvária
Az Erzsébet-park bejáratától alig száz méterre, jobbra található Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építtetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. A barokk egyházművészetnek e jellegzetes köztéri alkotásait általában dombon helyzeték el, a Golgotát idézve. Sík területen azonban domb helyett belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kálváriát. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amit mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne, amit a Pazsaki forrás táplált, cserépcsöveken keresztül. Az 1827-es renoválás után 1931-ben újították fel legközelebb, majd 1961-ben, és végül – széles körű összefogás eredményeképpen – 1990-ben.  (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

Az Erzsébet-parki nevezetességek – köszönhetően a Norvég Alap hathatós anyagi támogatásának – 2011 tavaszára megújultak. A  rekonstrukciós munkálatok közel 63 millió forintot emésztettek fel. Az avatóünnepséget május 19-én rendezték meg.

VILÁGFA (ALSÓPARK)

Az első Világfát 1992-ben állították fel az Alsóparkban. Díszletként szimbólumává vált a Magyar Szabadság Napja június végi gödöllői rendezvényeinek. A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére készült, 9,3 m magas szobor két fő részből áll: a mocsári tölgyből készült spirális törzsből, valamint a szlavon tölgyből készült szárnyrészből. A Világfa állapota – az időszakos kezelések és az 1998-as felújítás ellenére – fokozatosan romlott, az időjárás viszontagságainak kitett alkotáson az egyre rendszeresebb viharos széllökések, a csapadék, valamint a nagy hőingadozások korrodációt és a szárny alsó elemének csavarodását idézték elő. Miután a szárnyak dőlésszöge szemmel is látható módon megnőtt, a 2008 augusztusában pusztított szélvihar következtében a kiálló részek letörtek. A Világfa felújítására és szerkezeti megerősítésére még a viharkár előtt engedélyezési tervek készültek, ám a helyreállítási kezdeményezést a végzetesnek mondható megcsonkulás megkésetté tette.

Kétezer-kilenc áprilisában szándéknyilatkozat született egy új Világfa elkészítésére. Ennek értelmében az eredeti mű megálmodója, Velekei József Lajos szobrászművész arra vállalkozott, hogy egy új, a sérült szobor szellemiségét magán hordozó szobor alkotásában részt vesz, és megvalósítja azt. Az új Világfát a művész jelként fogalmazta újra. Míg a korábbi kreáció egy „karjait széttáró ember” alakjára emlékeztetett, a második „egy felszálló madár” képét igyekszik feleleveníteni.
Az új Világfa 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Maga az alkotás 7 méter magasságú, csaknem ugyanekkora szélességű szárny-fesztávokkal. A szárnyak a régebbihez képest több szinten helyezkednek el. Fontos szempont volt az új emlékmű kialakításánál, hogy egyes részei cserélhetőek legyenek, megfelelő felületkezeléssel, és amennyire lehet, vandálbiztos kialakítással. Az új Világfa a Magyar Szabadság Napja 2010. június 27-i díszelőadására készült el, míg a régi Világfa használható elemeit a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában helyezték el.


EGYÉB LÁTNIVALÓK

AMBRUS ZOLTÁN SZOBRA (Lovarda u. 6.)
Ambrus Zoltán (1861-1932) író, műfordító, kritikus. 1917-től 1921-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Ő és családja 1897-től rendszeresen Gödöllőn töltötte a nyarakat, a Lovarda utcában vásárolt házban. A magántulajdonban lévő ház kertjében 1985-ben állították fel Buza Barna szobrászművész Ambrus Zoltánról készített mellszobrát. Az író bútoraival, használati tárgyaival berendezett emlékszobát pedig 1990-ben nyitották meg. (forrás: Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
Előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető. Telefon: (30) 622-2687




ARBORÉTUM
(Isaszegi út – Állami-telepek)

A gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején – 190 hektáros területen – kutatási célokra tervezték. Az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében lévő arborétum kialakítása Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter nevéhez fűződik. Az eredeti tervet Ilseman Keresztély fővárosi kertészeti igazgató és Pirkner Ernő erdőigazgató dolgozták ki. A korábban József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be, és az 1920-30-as években Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon Jelenlegi területe 347 hektár. Itt található az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó- és származási kísérlete, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is.
Az arborétum március 1-jétől november 30-ig kereshető fel: hétfőtől vasárnapig 8 óra és 16 óra között. A természeti kincs kerekesszékkel is látogatható. Telefon: (28) 430-690


CSERKÉSZSZOBOR
(Szabadság út 4. és 6. közötti park)

Gödöllő első cserkészszobrát az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó 10. évfordulója alkalmából állították fel, 1943. október 17-én. Siklódy Lőrinc szobrászművész alkotása a testőrlaktanya előtt állt 1948-ig, amikor a cserkészmozgalom megszüntetése után ledöntötték. 1989-ben, a cserkészet újjászervezésének idején merült fel a szobor visszaállításának gondolata. Mivel az eredeti alkotás nem került elő, ezért az illetékesek Kisfaludi Strobl Zsigmond Cserkészfiú című, 1929-ben készült kisplasztikájának felnagyítása mellett döntöttek. A felnagyítás Kisfaludi egyik tanítványa, Paál István nevéhez fűződik. A régi talapzaton álló cserkészszobrot 1994. április 24-én leplezték le. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


EGYETEM (Páter Károly u. 1.)
Az egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem (2000-től Szent István Egyetem) központi épülettömbje eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült és oktatási célokat szolgált. A trianoni békeszerződés következtében cseh területre került jászóvári prépostsági rendfőnök, dr. Takács Menyhért új intézetet szándékozott Magyarországon alapítani, amihez 1923-ban állami támogatásként 88 hold területet kapott a gödöllői koronauradalom Fácános nevű erdejéből. Elsőként az épülettömb déli, gimnáziumi szárnya készült el, 1924 szeptemberére. Egy évvel később a keleti szárnyban megkezdte működését a Szent Norbert Nevelőintézet. A rendház 1928-ban nyílt meg, a nyugati főhomlokzati szárnyban.
A neobarokk stílusú épülettömböt Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épületeket neves művészek – többek között Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond – alkotásai díszítették.
1933-ban itt működött a gödöllői cserkész világtalálkozó parancsnoksága. A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte, 1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át. 1945 januárjában a rend tagjait Máriabesnyőre költöztették, és az egész épületet fogolytáborként használták. 1948 nyarán a gimnáziumot állami tulajdonba vették, jogutódja az Állami Ady Endre Gimnázium lett. Egy évvel később a kormány Gödöllőt jelölte ki a felsőfokú agrártudományi képzés székhelyéül, ezáltal 1950-től folyamatosan költöztek át az egyes tanszékek, és a meglévő épületeket számos új létesítménnyel (például: szemináriumi épületek, aula) bővítették.
Az egyetem aulájában 1983 óta látható Amerigo Tot (1909-1984), magyar származású szobrászművész A mag apoteózisa című monumentális, 120 négyzetméteres bronz domborműve. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

EVANGÉLIKUS TEMPLOM (Petőfi tér)
Gödöllőn a XVIII. század végén a lakosság 2 százaléka, azaz 52 fő volt evangélikus vallású. A hívők ekkor a domonyi gyülekezet szórványához tartoztak. A századfordulón már 140, az I. világháború után 350 volt az evangélikus hívők száma. Ezért 1920-ban létrehozták az Aszódhoz tartozó fiókegyházukat. A templomépítés gondolata 1926-ban merült fel. A építkezésre országos gyűjtőakció eredményeként kerülhetett sor. A község által adományozott telken 1929. szeptember 15-én helyzeték el az épület alapkövét. A Hetzel Frigyes tervei alapján készült templomot dr. Raffay Sándor püspök szentelte fel 1931. január 18-án.
A gödöllői fiókegyház néhány szórvány gyülekezet idecsatolásával 1936-ban saját lelkésszel rendelkező anyaegyházzá vált. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


FADRUSZ-FESZÜLET
(Egyetem, premontreiek temetője)

Fadrusz János  szobrászművész Krisztus a keresztfán című, agyagból készült, díjnyertes alkotásáról a művész halála után több másolatot is készítettek. A bronzba öntött másolatok egyike a premontreiek 1927-ben létesített kis temetőjében található. A szobrot 1935-ben helyezték el az intézetet alapító Takács Menyhért (1861-1933) prépost prelátus sírján. Takács Menyhért hamvait 1943-ban, halálának tizedik évfordulóján hazaszállították a jászóvári monostorba. A feszület azonban jelenleg is megtekinthető a rend feloszlatása óta (1950) lezárt temetőben, ami az egyetemi strand mellett vezető gyalogúton közelíthető meg. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)



GRASSALKOVICH I. ANTAL SZOBRA


HAMVAY-KÚRIA
(Szabadság tér 5.)

A napjainkban a Gödöllői Városi Múzeumnak és a mozinak is helyet adó, Gödöllő legrégebbi épületeként ismert kúriát 1662-ben építtette az akkori földbirtokos, Hamvay Ferenc. Ő volt az első olyan birtokosa Gödöllőnek, aki udvarházat tartott fenn, és tartósan helyben is lakott. Az eredetileg földszintes kúriában élt a következő tulajdonos Bossányi Krisztina is. Az épület mai formáját a XVIII. század közepén, I. Grassalkovich Antal idején nyerte el: a gróf emeletet építtetett a kúriára és vendégfogadóvá alakíttatta. Az épület fia és unokája idején is fogadó maradt, de itt működött az első gyógyszertár is, amit Besnyőről, a kapucinusoktól költöztetett be 1814-ben III. Grassalkovich Antal.
A királyi időszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, ami a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. Itt működött a Kaszinó, és ekkoriban alakították ki az emeleten a nagytermet, ahol táncestélyeket, színielőadásokat tartottak.
1916-ban a szálloda megszűnt, ettől kezdve a Hamvay-kúria közművelődési célokat szolgált. 1930-ig a minorita rendiek gimnáziumának adott otthont. Ebben az időszakban, 1929 és 1931 között hozták létre a földszinten a mozi helyiségeit, az emeleten pedig a mozigépész lakását. A gimnázium után, 1933-tól 1944-ig leánypolgári-, 1944 és 1947 között fiúpolgári iskola működött itt, majd 1948-tól általános iskola. Ennek keretein belül hozta létre Heltai Miklós történész tanár két évtizedes gyűjtőmunka eredményeként 1972-ben a helytörténeti szobát, ami 1978-ban önálló helytörténeti gyűjteménnyé vált. Az intézmény 1988-ban múzeumi rangot kapott. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

A gödöllői önkormányzat 1998-99-ben felújíttatta a műemlék-épületet, az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a múzeum értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a gödöllői múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció. A felújítás során állították fel a boltíves kapualj közelében a Pelikános kutat, aminek középpontjában egy oszlop helyezkedik el, tetején a város címerében is fellelhető pelikánnal. A kút vize angyalfejek szájából folyik a kutat körülvevő medencébe.


ISASZEGI CSATA EMLÉKMŰVE
(Dózsa György úti temető)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik döntő ütközete zajlott le 1849. április 6-án a szomszédos Isaszegnél. A Görgey Artúr vezetése alatt álló magyar sereg legdicsőségesebb győzelmét aratta itt. A csatában elesett honvédek egy részét Gödöllőn temették el. Rájuk emlékezve állították fel 1899-ben Szász Gyula szobrászművész alkotását a Dózsa György úti temetőben. Az emlékmű mellett honvédsírok vannak. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)




IVÁNKA IMRE KRIPTÁJA
(máriabesnyői temető)

Teleki Páléhoz hasonlóan, a máriabesnyői temetőben van Ivánka Imre (1818-1896) síremléke is, aki az 1848-49-es szabadságharcban ezredesként szolgált, majd 1861-től országgyűlési képviselő volt. A kriptát – ami az utóbbi években rendkívül rossz állagúvá vált – civil kezdeményezésre, közadakozásból és 2 millió forintos önkormányzati hozzájárulásból felújították. A rekonstrukciót követő avatóünnepséget 2009. szeptember 29-én tartották, mivel Batthyány Lajos egykori nemzetőrségi titkára kiemelkedő szerepet játszott a győzedelmesen megvívott 1848-as pákozdi csatában.


KÁLMÁN HERCEG SZOBRA
(Egyetem, Páter Károly utca)

Árpád-házi Kálmán herceg szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel az akkori premontrei rendház (ma egyetem) főépülete előtt. A bronzból készült lovas szobor Róna József alkotása.
Kálmán herceget (1208-0241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának, és bár a belső felkelések miatt el kellett menekülnie innen, királyi címét élete végéig viselte. Kálmán herceget 1226-ban horvát bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapatai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben.
A premontreiek gödöllői intézetének létrehozása részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítottak neki szobrot a premontreiek, a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab, templomos lovagrendi nagymester portréját is megörökítve. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


KIRÁLYI VÁRÓTEREM (Állomás tér 1.)
A királyi várótermet 1874-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. Eklektikus stílusú, jón oszlopokkal díszített épület. A középső, nagy váróteremből jobbra nyílt Erzsébet királyné váróterme, balra pedig I. Ferenc Józsefé. A királyné szobájában a selyemtapéta és a bútorok huzata egyaránt halványsárga színű volt, míg a király szobáját a zöld szín jellemezte. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
Az idő múltával igencsak leromlott állagúvá vált épületet a Norvég Alap támogatásával felújították, és visszaépítették az eredeti tetőszerkezetet. A megújult királyi várót –, ami a jövőben a Közlekedési Múzeum és a Gödöllői Városi Múzeum állandó kiállításának ad teret – 2011. június 18-án adták át.
Napjainkban a Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. üzemelteti. Hétfőtől vasárnapig minden nap 10 és 18 óra között tart nyitva.

KIS BALÁZS SZOBRA A FŐTÉREN


KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR SZOBRA
(Szabadság tér 5.)

A XX. század elején létezett, országosan és nemzetközi viszonylatban is híres gödöllői művésztelep (1901-1920) egyik alapítójának, a szecesszió kiváló képviselőjének, Körösfői-Kriesch Aladárnak (1863-1920) bronzból készült mellszobrát 2007. október 29-én avatták fel a Gödöllői Városi Múzeumnak helyet adó Hamvay-kúria bejárata előtt. A szoborállítást a híres művész nevét viselő alapítvány kezdeményezte, a szobor Gáti Gábor, Munkácsy-díjas szobrászművész munkája.

 


MÁRIA-OSZLOP
(Szabadság tér)

A Szeplőtlen fogantatás (Immaculata) néven is ismert szoboregyüttest I. Grassalkovich Antal állíttatta 1749-ben. A gödöllői Mária-oszlopot Martin Vögerl (1714-1770) osztrák mester faragta, hainburgi és nyitrai oszlopának másolataként. Az áttört mintájú kőkorláttal övezett csigás talapzat jellegzetessége a négy dombormű, amik Mária és Erzsébet találkozását, az angyali üdvözletet, Mária bemutatását a templomban és Mária mennybevitelét ábrázolják. A talapzat sarkain négy szent szobra látható: Terézé, Antalé, Flóriáné és Rókusé. A közöttük emelkedő virágdíszes oszlop tetején áll Mária figurája. A gyorsan romló homokkő szobrot többször restaurálták, majd 1990-ben az eredeti alapján újraöntötték. Legutóbb 2006-ban újíttatta fel az önkormányzat, a munkálatokat Szűcs László restaurátor és csapata végezte el. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


MÉHÉSZETI GYŰJTEMÉNY
(Isaszegi út, Állami telepek)

A Méhészeti Gyűjtemény a herceghalmi központú Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg is használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Telefon: (28) 511-344 (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


NAGY SÁNDOR-HÁZ
(Körösfői-Kriesch Aladár u. 36.)

A Nagy Sándor-ház az 1901 és 1920 között Gödöllőn működött művésztelep műteremházainak egyike. A településen letelepedett művészek saját életvitelükben is igyekeztek megvalósítani a művészet, a munka és az élet harmonikus egységét. Ezt a célt szolgálták Medgyaszay István műteremházai is. Az angol stíluselemeket és magyar népművészeti motívumokat egybeötvöző házak jellegzetessége, hogy a tervező a természetes építőanyagokat (fa, kő, tégla) a maguk szépségében hagyta érvényesülni. Az 1906-ban épült Nagy Sándor-ház téglafalainak síkját áttört mintázatú mellvéd, faragott faoszlopok, valamint szokatlan elrendezésű és méretű ablakok tagolják. A belül faburkolatú épület földszintjének központja a társalgó. A hatalmas, napfényes műterem és a hálószoba az emeleten kapott helyet. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
Az állagromlás megszüntetése miatt a 2000-es évek elején magán- és közpénzből részben felújított Nagy Sándor-ház jelenleg magántulajdonban van, azonban a Gödöllői Városi Múzeum által szervezett Szecessziós túra keretében felkereshető (jelentkezés: 06-28-422-002, 06-20-469-0869) Nagy Sándor és Kriesch Laura kettős portrészobra

NEMESKÉRI-KISS GÉZA KIRÁLYI FŐVADÁSZ EMLÉKTÁBLÁJA

PETŐFI-SZOBOR
(Petőfi tér)

Gödöllőn 1955. augusztus 21-én leplezték le Petőfi Sándor (1823-1849) költő és szabadságharcos szobrát. A két és fél méter magas, bronzból készült alkotás Turáni Kovács István munkája.
Petőfit személyes szálak is fűzték Gödöllőhöz. 1843 augusztusában tartózkodott itt először hosszabb ideig, amikor a Robin Hood fordításán dolgozott. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllőn egy-két hetet. A költő barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich-uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította őt. Mednyánszky Bertához írt verseit Petőfi a Szerelem gyöngyei című ciklusába gyűjtötte egybe. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)


POZSONYI CSATA EMLÉKOSZLOPA
(Táncsics Mihály út)

A Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend felajánlásának köszönhetően állították fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában. A 400 éves, villámsújtotta törökmogyoró-fából, őstörténeti elemek alkalmazásával megformált, 2 tonna súlyú, 4 méter magas oszlop Füredi Gábor fafaragó művész alkotása, és a Honfoglalást győzedelmesen lezáró, 907. július 3-án kezdődött ütközetnek állít emléket. Az avatóünnepséget 2010. június 26-án rendezték meg.



REFORMÁTUS TEMPLOM (Szabadság tér 9.)
A gödöllői reformátusok első templomukat 1657-ben építették fel. Ezt a templomot I. Grassalkovich Antal bontatta el 1744-ben, a kastély építése miatt. A reformátusokat telekkel, építőanyaggal és pénzzel kárpótolta. Az új, barokk stílusú templomot 1745. április 11-én szentelték fel. Hagymasisakos, homlokzati középtornyát 1801-ben három méterrel megemelték. A templom karzata és mennyezete eredetileg festéssel és faragással készült. Az idők során elkorhadt faszerkezeteket az 1912-es felújításkor betonra cserélték.
A II. világháború alatt az épületet súlyos károkat okozó bombatalálat érte. A templom hónapokig tartó renoválás után vált ismét használhatóvá. A többször bővített, és mára már erősen átalakított templomon legutóbb a tornyot újították fel, 1993-ban. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)



REMSEY JENŐ SZOBRA


SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM
(Szent Imre u. 15.)

Az épületegyüttes három eleme – templom, parókia és közösségi ház – egy szabályos négyzetes udvart vesz körül. A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. A karzat U-alakú tere körbeöleli a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az oltárnak helyet adó kiöblösödő, íves rész nem csak formájában különbözik a többi térelemtől, de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz: a hang-szín kód alapján az íves falak ablakain a Kyrie, eleison! (Uram, irgalmazz!) könyörgés gregorián dallamát írta fel Nagy Tamás, Ybl-díjas építész, a templom tervezője. Nem várt meglepetésként hatott, hogy a színes üvegablakok akkor is világítanak, ha nem süt a nap odakint. A hétszintes toronnyal megépített templomot – a 2004. szeptember 18-án lezajlott alapkő-letételt követően – 2007. augusztus 25-én szentelték fel.


SZENT IMRE HERCEG SZOBRA
(Szabadság tér)

A katolikus hívők adakozásból állították fel 1931-ben Szent Imre herceg szobrát, Ludvig Krausz alkotását. A neobarokk stílusú kőszobor hagyományos attribútumával, a tiszta életre utaló liliomokkal a kezében ábrázolja az ifjúság védőszentjeként tisztelt Imre herceget. I. István király fia aszkéta életvitele mellett a tudományokban szerzett jártasságáról is nevezetes volt. I. István őt szánta utódjának a trónon. Imre herceg trónra kerülését azonban megakadályozta korai halála: 1031, szeptember 2-án egy vadkanvadászaton szerzett sérüléseibe hat bele. VII. Gergely pápa 1083-ban avatta őt szentté, I. Istvánnal együtt. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

 


TELEKI PÁL SÍRJA (Máriabesnyői temető)
A kegytemplom (Nagyboldogasszony Bazilika) mellett gyalogút vezet a máriabesnyői temetőhöz. Itt nyugszik gróf Teleki Pál (1879-1941), aki 1920 júliusától 1921 áprilisáig, valamint 1939 és 1941 között hazánk miniszterelnöke volt. Teleki 1922-től Magyarország főcserkészi tisztségét töltötte be. Ő volt az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó (Jamboree) legfőbb szervezője és főparancsnoka. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

 



TELEKI PÁL SZOBRA
(gróf Teleki Pál tér)

Hazánk egykori, mártírsorsú miniszterelnöke, gróf Teleki Pál bronzból készült mellszobrát 2001 tavaszán leplezték le az államférfiről elnevezett téren. A közadakozásból felállított, mintegy 40 kilogramm súlyú alkotást 2007 augusztusának első napjaiban vandál kezek eltulajdonították és elpusztították, ezáltal hosszú hónapokig ideiglenes, akrilgyantából készült másolat helyettesítette a művet. A rendőrségi nyomozás sikerrel járt, és az egyik környékbeli színesfém-felvásárló telepen fellelt maradványokat a hatóság visszajuttatta a település vezetésének, majd Varga Zoltán Zsolt szobrászművész és Hernádi Zsolt bronzöntő jóvoltából elkészült a volt kormányfő új mellszobra, amit 2009. november 8-án avattak fel.



TESTŐRLAKTANYA
(Szabadság út 2.)

A kastéllyal szemben, az Alsópark szélén álló uradalmi épület a XVIII. század közepén készült. Az egyemeletes, barokk stílusú épületben a Grassalkovichok idején az uradalom jószágigazgatói laktak. A királyi időszakban átalakították: ekkor készült a kastély felé eső homlokzatának közepén a faveranda. Ebben az időben az épület egyik részében a várkapitány lakása volt, másik részében pedig Erzsébet királyné titkári hivatala működött. 1920 után a kormányzói testőrség laktanyája volt. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
Az épület közel másfél évtizede – a város által a Gödöllői Királyi Kastély Kht-ba apportált ingatlanvagyonból - magántulajdonba került. 2010 szeptemberében a gödöllői önkormányzat szándéknyilatkozatban kezdeményezte a visszavásárlását, ami nettó 75 millió forintért megtörtént. Állaga jelentősen megromlott, teljes felújításra szorul. Jelenleg nem látogatható.


TÖRÖK IGNÁC SZOBRA
(Török Ignác utca)

Török Ignác (1795-1849) hadmérnök az Aradon, 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom magyar honvédtábornok egyike volt. Gödöllőn született, kisbirtokos nemesi családban. Bécsben végezte el a hadmérnöki akadémiát, majd rövid ideig a magyar nemesi testőrségnél volt oktató. Az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagyi rangban szolgált, később alezredessé léptették elő, majd 1849 januárjában tábornoki rangot kapott. A világosi fegyverletételnél fogták el. Török Ignácnak 1949-ben állítottak emléket Gödöllőn. A mellszobor Csikász László alkotása. A tragikus sorsú honvédtábornok nevét viseli az 1955-ben alapított gimnázium. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)

Gödöllőn létezik egy másik Török Ignác-szobor is, a kivégzett tábornok nevét viselő gimnázium Petőfi Sándor utca 12. szám alatt található épülete előtt. Tóth Zoltán alkotása 1995-ben készült. Ennél a szobornál emlékeznek meg október 6-án az Aradi vértanúkról, köztük a gödöllői Török Ignácról.




TRIANONI EMLÉKMŰ
(Szabadság út 6.)

A Magyar Nemzeti Lobogó Társaság kezdeményezésére széles összefogással létrehozott emlékhelyet 2004 júniusában avatták fel a művelődési központ (Művészetek Háza) melletti zöld területen. Az emlékmű részint egy 120x100x30 centiméter méretű litvániai szürke gránittömbből és a vele azonos anyagú, téglalap keresztmetszetű, mintegy 1,8 méter magasságú obeliszkből (kivitelezője Varga Árpád kőfaragó mester), részint pedig egy csaknem 3 méter magas faragott kopjafából (alkotója dr. Pálvölgyi Richárd) áll.



VILÁGBÉKE GONG (Szabadság tér)
Az Indonéz Világbéke Bizottság felajánlása. A két méter átmérőjű, mintegy 150 kilogramm súlyú, bronzból készült alkotás tartószerkezete észak-nyugati, dél-keleti tájolású. Az országban egyedülálló köztéri műtárgyat – aminek készítője Djuyoto Suntani indonéz szobrászművész – 2008. május 2-án avatták fel a Szabadság téren, a Városháza szomszédságában.



VÍZTORONY (Szent István Egyetem)
Az egyetem területén, a főépülettől délkeletre található a kör alaprajzú, hengeres kialakítású víztorony, ami – Jánossy György és Czebe István tervei alapján – 1954-ben épült fel. Az ördöglépcső, a zodiákus jegyeit ábrázoló szobrok, valamint víztoronyra emlékeztető megjelenése méltán teszik a város egyik építészeti gyöngyszemévé. Jelenleg a víztorony csak kívülről tekinthető meg.





WASS ALBERT SZOBRA
(Szabadság út 6.)

Wass Albert (1908-1998) bronzból készült mellszobrát 2006. június 23-án avatták fel a művelődési központ (Művészetek Háza) melletti füves részen. Az erdélyi magyar irodalom nevezetes, Magyarországon valójában csak az Egyesült Államokban bekövetkezett halála után felfedezett alakjának gödöllői szobra Meszlényi András és Varga Zoltán Zsolt szobrászművészek alkotása.

 



1956-OS ÁLDOZATOK KOPJAFÁJA (Szabadság út 9.)
Az 1956-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére 2002-ben emeltek kopjafát a helyi Nemzetőrség egykori épületének parkjában. Az épület napjainkban a Szent István Egyetem Tanárképző Intézeteként működik, ezt megelőzően pedig a városi rendőrkapitányság elhelyezéséül szolgált.





I. és II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ (Szabadság tér)
Az I. világháború gödöllői áldozatainak emléket állító szobrot, Siklódy Lőrinc alkotását, 1931. szeptember 7-én leplezték le. Az áldozatok névsorát a szobor talapzatán örökítették meg. 1974-ben – a főtér beépítése miatt – az emlékművet a Dózsa György úti temetőbe szállították, ahonnan 1990 októberében került vissza jelenlegi helyére. (Faludi Ildikó: Gödöllői kalauz)
Az 1990-es évek második felében az I. világháborús emlékmű mögé elhelyezték a II. világháború gödöllői áldozatainak emléket állító félköríves kőtömböt, amin ugyancsak fellelhető a hősi halált haltak névsora. A városi Halottak napi megemlékezést a 2014 őszén felújított emlékműveknél rendezik meg.


Az Invitel IP TV és Digitális kábeltévé előfizetéseivel HD minőségben is élvezheti a TV csatornák műsorait.

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online