Várhatóan jövőre valósul meg a Rákos-patak alsóparki szakaszának megújítása

2025-06-25 18:56:45

A Gödöllőt átszelő Rákos-patak adta természeti környezet méltó revitalizációja és kialakítása érdekében már közel másfél évtizede folynak – különböző intenzitású és eredményességű – szakmai egyeztetések. A természeti kincs Pest megyei szakaszának rendezése, illetve a patak menti területek (öko)turisztikai, rekreációs és egyéb potenciáljának kihasználása összehangolt fellépést igényel. Ennek érdekében a célok megvalósításához szükséges anyagi forrást a konzorciumot vezető Pest Vármegyei Önkormányzat az érintett települések (Szada, Gödöllő, Isaszeg, Pécel) bevonásával – azokkal konzorciumot alkotva – egyedi, a központi költségvetésből származó támogatásból kívánta és kívánja biztosítani.

Az elmúlt években a fejlesztések megvalósításához szükséges anyagi forrásigény folyamatosan nőtt, ám az érdemi – mondhatni, gyakorlati – tettek eddig elmaradtak. Történt ez annak ellenére, hogy a gödöllői önkormányzat az utóbbi években rendre különített el pénzt erre a célra a városi költségvetésben, a saját forrás idei mértéke 70 millió forint.

Hogy a legfrissebb fejleményekről tájékozódjunk, megkerestük a konzorciumvezető Pest Vármegyei Önkormányzat illetékesét. Szerenka Tibor alelnök megbízásából Fehér Gergely, a Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatal Elnöki és Területfejlesztési Irodájának Területfejlesztési referense állította össze a jelenleg releváns szakmai anyagot. Az ebben foglaltak alapján összegezve elmondható, hogy a gödöllői Rákos-patak szakasz megújításának eredményeként elvárásként fogalmazható meg a város természeti- és épített környezetéhez méltó patakszakasz kialakítása.

A fejlesztés szakmai részletei
A „Rákos-patak Pest vármegyei szakaszának megújítása” című projekt Gödöllő, Alsópark városrészén, a Rákos-patak mintegy 450 folyóméter hosszú, a Turnhout sétány és a Bogor sétány közötti szakaszát érinti. A szakaszon jelenleg leromlott állapotú burkolattal fedett a patakmeder. A Rákos-patak időszakos vízfolyás, így a mederben nincs jelen egy állandó vízfelület, a patak e szakaszán jelentős az elburjánzott fásszárú növényzet. Az Alsópark megújítás előtti állapota nem tette lehetővé, hogy a tervezett a patakon átívelő új sétány, a kerékpáros nyomvonallal való kapcsolat megteremtése és a „biodiverzitás tanösvény” megvalósításához szükséges család- és gyermekbarát attitűd kialakítható legyen, ezért a Rákos-patak menti beavatkozási területet tájépítészeti szempontból átalakítani szükséges.

A Rákos-patak alsóparki szakaszára készült vízrendezési terv szerint a projektelem megvalósulásának egyik fő célkitűzése a Rákos-patak főág kisvízi medre leromlott állapotú betonelemeinek rekonstrukciója, a nagyvízi meder geocellás megerősítése és egy „hattyús” mellékág kialakítása (képen jobbra). A mellékág kialakítása az egykori, a kastélykertben kialakított hattyús tavak stílusát idézi meg.

A Rákos-patak főmeder kisvízi medrének betonelemeit az eredeti kialakításnak megfelelően építik újra, annak érdekében, hogy a felúszás elleni védelmet biztosítsák. A nagyvízi mederben a leromlott állapotú és folyamatos karbantartást igénylő, nem burkolt mederfalakon, tetszetős, de a megfelelő rézsűvédelmet biztosító ún. geocellás borítás kerül kialakításra, amely természetközeli, zöld megoldást jelent a meder formájának megőrzésére. A geocellás borítás a víz megtartását biztosító, mégis, kellemes zöld mederfalakat kialakító konstrukció.

A szakaszon a főág mellett egy mellékágat alakítanak ki, aminek számos előnye van. A Rákos-patak alsóparki szakasza az országos ökológiai hálózat része, a meder jelenlegi állapotában azonban kedvezőtlen kialakítású vizes élőhelynek. A „hattyús” mellékág létrehozása a tetszetős megjelenése mellett egy értékesebb vizes élőhely létrehozásához is hozzájárul.

A főágból a felvízi csatlakozás előtt csatornán keresztül adódik lehetőség feltöltésre a mellékág felé. A csatornában egy szabályozható tolózár biztosítja a 15 liter/smásodperces átfolyási vízhozamot. A felső 85 méter hosszú szakaszon 50 centiméteres vízmélységű, úgynevezett, wetland kerül kialakításra, ahol egy tervezett kavicságy duzzasztja a vizet. Az alsó szakaszon egy trapézszelvényű meder kerül kialakításra, ahol a meder csatlakozik a főághoz. A mellékágat egy pallósor zárja le, ennek túlfolyójához csatlakozik egy csatornacső, majd egy tiltóakna kerül kialakításra. A visszacsatlakozásnál egy leürítő csatornát alakítanak ki, ami beépített tolózárral nyitható. A mellékági meder nem kerül burkolásra vagy fóliázásra, természetes megjelenést, látható patakmedret mutat majd a látogatók számára. A víz átvezetése a mellékágon egy állandó, látható és változatos vízfelületet képez, ami az élővilág számára kedvezőbb és a rekreációs tevékenységekhez jobb helyszínt biztosít.

A patakszakasz rekonstrukciójának részeként a csapadékvíz elvezetés megfelelő kialakítása és a Rákos-patak vízhozamának időszakos biztosítása érdekében a mellékág megkerülésével a Rákos-patak főmedrébe bevezető két csapadékvíz csatorna újul meg.

A Rákos-patak duzzasztott mellékágára 1 gyalogos híd épül. A kéttámaszú acél gerenda híd teljes szélessége 2,3 méter lesz. A híd az alépítménybe bebetonozott acél bordákra támaszkodva adja át az igénybevételt a hídfőnek. A pályaszerkezet, a korlátok keményfából (akác, tölgy) készülnek. Az acél tartókra keresztirányban 10x15 centiméter keresztmetszetű, és az oszlopoknál 3,5 méter hosszú, oszlopok között 2,3 méter hosszú fagerendákat helyeztünk el. A gerendákhoz 5 centiméter vastag járópalló kerül rögzítésre. Az egyben elkészíthető és beemelhető korlátokat (alsó-felső kézléc, oszlopok, rácsrúdak) bordás sarokrögzítő elemmel rögzítjük a gerendához. A hídon világítás nem lesz kialakítva. A híd elsősorban a gyalogos forgalom számára lesz megnyitva, a kerti gépek közül a 400 kp/kerék nyomás terhelésnél kisebb géppel lesz járható. A hídhoz 5% esésű rámpák csatlakoznak, amik a mellékág partjaira vezetnek.

A Rákos‐patak főága és a Hattyús‐mellékág közötti területen (sziget) faapríték burkolatú természetközeli sétány fogja segíteni a közlekedést. A Rákos‐patakhoz való lejutás falépcsőkön válik lehetségessé. A Hattyús‐mellékágon tervezett új hídon vezetett pallóösvény a főág és a mellékág közötti szigetre vezet. A patak menti idős fák rönkfal támasztást kapnak. A mellékágba tervezett mocsárciprusok 10 centiméterrel a vízszint fölé emelkedő szigeten kerülnek elültetésre. A meder eróziójának megakadályozásra hosszútávon a parti fák gyökérzete a legalkalmasabb. A patakmeder homorú oldalaira égercsoport ültetése, míg a domború oldalakra fűzfák telepítése javasolt.

A fenti vízrendezési és környezetrendezési feladatok elvégzését követően a Rákos-patak hattyús mellékágának mederkialakítása természetes, mégis vonzó megjelenésű lesz, ami révén az eredeti szabályozási elképzeléseknek megfelelő, a nagyvízi időszakokat jól kezelő és a természetközeli értékeket kihangsúlyozó, illetve az Alsópark megjelenéséhez méltó attrakcióvá válik. A tájépítészeti átalakítás szorosan kapcsolódik az Alsópark rekonstrukciós elképzelésekhez, a patak közvetlen környezetében kialakítandó tájba illő növénytársulások biztosítják a látványos és természetközeli megújulást.

A projekthez kapcsolódó tervek teljeskörűen elkészültek és a szükséges, a mederre vonatkozó vízjogi létesítési engedély, illetve a hídra vonatkozó építési engedély is rendelkezésre áll, így megvalósítás előkészítése hamarosan a következő szakaszba lép. A soron következő lépés az Építési és Közlekedési Minisztérium által lefolytatandó költségellenőrzési eljárás, ami az állami beruházásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően biztosítja a projekt pénzügyi megalapozottságát. Ennek lezárását követően megnyílik a lehetőség a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás elindítására. A jelenlegi tervek szerint a beruházás a következő év folyamán valósulhat meg.