Pekingben mutatja be Magyarországot és szeretett királynéját, Erzsébetet a gödöllői kastély
Felkérést kapott a Gödöllői Királyi Kastély egy időszaki tárlat rendezésére a pekingi World Art Museum-ban. Jia Wang művészettörténész – aki kulturális tevékenységéért 2018-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült – 2023 nyarán ellátogatott a Gödöllői Királyi Kastélyba, és a történelmi falak között lefolytatott beszélgetés során körvonalazódott a kiállítás témája: Erzsébet királyné és a magyar művészet.
Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné személyének hatása, szeretete Magyarország és a magyar nép felé kimutatható többek között a képzőművészetben, a divatban, az irodalomban, a zenében, valamint még a falkavadászat népszerűvé válásában is. A koncepció kidolgozásakor az elsődleges kiindulás a földrajzi kapcsolódás volt. Erzsébet Münchenben született, ahová a 19. század második felétől tehetséges művészek érkeztek tanulni a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémiára. Sok magyar képzőművész pályája indult innen, például: Wagner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Keleti Gusztáv, Telepy Károly, Mészöly Géza, László Fülöp, Székely Bertalan, Zichy Mihály, így a kiállítás anyagában e jeles magyar festők alkotásai jelennek meg, akik közül többen kapcsolatban is álltak a királyi családdal, Erzsébettel is. A tárlat szervezői fontosnak tartották, hogy bemutassák a királyné rokonszenvét a magyar nép iránt, ami részéről a nyelv elsajátítását, a magyar zene, művészetek megismerését, támogatását jelentette és azt, hogy udvartartásába magyar embereket választott. A Gödöllő környéki falkavadászatokon szívesen vett részt a királyi pár, mindketten kitűnő lovasok voltak, és Erzsébet híres volt természet- és állatszeretetéről is. A kiállításban kiemelt hangsúlyt kap a királyné két kedvelt magyarországi lakhelye: a budai királyi palota és a gödöllői kastély.
Kaján Marianna, a gödöllői kastély muzeológusa a kiállítás előkészítésén munkálkodik
Erzsébet tragikus halála mély gyászba borította Magyarországot. Itt bontakozott ki először a királyné kultusza, emlékére szobrokat emeltek, emlékfákat ültettek, köztereket, közintézményeket neveztek el róla. Napjainkban a magyarországi Erzsébet-kultusz legfontosabb helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély. A Kastélymúzeum gyűjteményébe az évek során egyre több, a királynéhoz és a kastélyhoz kötődő műtárgy került be, köztük Erzsébet személyes tárgyai is, ezekből válogattak a kiállításra, amit tovább gazdagítottak különleges Erzsébet-relikviákkal a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. A különleges anyagot képzőművészeti alkotások egészítik ki a FreylerArt Galéria gyűjteményéből, magángyűjtőktől, és Erzsébet ruha-rekonstrukciók Czédly Mónika tervezőtől.
A kiállítás készítése közben a szervezők egy érdekes kapcsolódási pontra leltek a királyné kultusza és Peking városa között. Az „Erzsébet-gyümölcsfaültető Bizottság” 1899 őszén felkérte a hosszú ideje Pekingben élő Faragó Ödön fővámigazgatót, – aki szakmai munkája elismeréseként megkapta a mandarin címet –, küldjön kínai gyümölcsfa-magokat, hogy elültessék a királyné emlékére a budapesti Botanikus Kertben. Faragó Ödön 1900 februárjában kétféle magot küldött: az u-thung (Sterenlia plasanifolia) a platánfához hasonlít, Kína nemzeti fája, a kínai népmonda szerint a mesebeli főnix-madár csak is erre szokott szállni, a másik a tung-csing (Xylosma racemosum), vagyis, téli zöld, levelei sötétzöld színűek. A kétfajta magot elültették, mindkettő kikelt, és a II. világháborúig szépen fejlődtek a budapesti Füvészkertben.
A Gödöllői Királyi Kastély és a Magyar Nemzeti Múzeum közös, az Osztrák-Magyar Birodalom gyöngye – Sisi hercegnő és korának művészete című kiállítása november 17-től február közepéig lesz látható Pekingben, a Yuyuantan Park déli részén található múzeumban – olvasható a Gödöllői Királyi Kastély közleményében.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|