A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Az idei esztendő több szempontból is a „kerek” évfordulók éve Gödöllőn. Harminc éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély, valamint hatvan éve kapott újra városi rangot a település, miután 1763-ban már mezőváros volt. A kettős évfordulóról az 1995-ben megalakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete is megemlékezik: június 13-án, szombaton Grassalkovich Antal Emléknapot rendeznek a kastély barokk színházában. Szlávik Jánosnéval, az egyesület elnökével idéztük fel a múltat és a közeljövőről is szót ejtettünk.
Október végéig gyakorlatilag titok volt, hogy miként állnak a magyarországi kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 újságírói egy éven át nyomozták annak az okait, hogy Magyarországon miért nő évről évre a súlyos szövődményekkel járó és sok esetben halált okozó kórházi fertőzések száma.
A gödöllőieket főként a kistarcsai Pest Vármegyei Flór Ferenc Kórház és a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet ez irányú adata érdekelhetik. A nemrégiben nyilvánosságra hozott listát böngészve az alábbiak állapíthatók meg: • A multirezisztens kórokozók (különböző baktériumok, gombák és egyéb paraziták) miatti fertőzések gyakorisága alapján (84 kórház) a hatvani kórház a 21. (gyakorisági mutató 34,32), a kistarcsai kórház pedig a 60. a rangsorban (gyakorisági mutató 13,51). • A Clostridium difficile (az antibiotikumoknak ellenálló veszélyes baktériumok elszaporodásából eredő) fertőzések gyakorisága alapján (76 kórház) a kistarcsai kórház a 16. (gyakorisági mutató 77,89), a hatvani kórház pedig a 29. a rangsorban (gyakorisági mutató 61,15). • A véráramfertőzések gyakorisága alapján (73 kórház) a kistarcsai kórház a 43. (gyakorisági mutató 12,17), a hatvani kórház pedig a 60. a rangsorban (gyakorisági mutató 6,34). A helyezési számok átlaga alapján a hatvani kórház 36,67-es, míg a kistarcsai kórház 39,67-es mutatóval rendelkezik.
A nyomozásról szóló dokumentumfilm november 11-én lett publikus. Íme: