Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Október végéig gyakorlatilag titok volt, hogy miként állnak a magyarországi kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 újságírói egy éven át nyomozták annak az okait, hogy Magyarországon miért nő évről évre a súlyos szövődményekkel járó és sok esetben halált okozó kórházi fertőzések száma.
A gödöllőieket főként a kistarcsai Pest Vármegyei Flór Ferenc Kórház és a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet ez irányú adata érdekelhetik. A nemrégiben nyilvánosságra hozott listát böngészve az alábbiak állapíthatók meg: • A multirezisztens kórokozók (különböző baktériumok, gombák és egyéb paraziták) miatti fertőzések gyakorisága alapján (84 kórház) a hatvani kórház a 21. (gyakorisági mutató 34,32), a kistarcsai kórház pedig a 60. a rangsorban (gyakorisági mutató 13,51). • A Clostridium difficile (az antibiotikumoknak ellenálló veszélyes baktériumok elszaporodásából eredő) fertőzések gyakorisága alapján (76 kórház) a kistarcsai kórház a 16. (gyakorisági mutató 77,89), a hatvani kórház pedig a 29. a rangsorban (gyakorisági mutató 61,15). • A véráramfertőzések gyakorisága alapján (73 kórház) a kistarcsai kórház a 43. (gyakorisági mutató 12,17), a hatvani kórház pedig a 60. a rangsorban (gyakorisági mutató 6,34). A helyezési számok átlaga alapján a hatvani kórház 36,67-es, míg a kistarcsai kórház 39,67-es mutatóval rendelkezik.
A nyomozásról szóló dokumentumfilm november 11-én lett publikus. Íme: