Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Június végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a legnagyobb presztízsű elismerést, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő Bolyai-ösztöndíjat idén 151-en nyerték el, köztük a Szent István Egyetem (SZIE) Kertészettudományi Kar egyetemi docense, dr. Csergő Anna Mária, aki – többek között – a globális környezeti változások és a növényi életstratégiák kapcsolatát, valamint a növényi populációk kihalásának kockázatait vizsgálja.
A testület 2001-ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó, korábbi Bolyai-ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesíti. Erre a Bolyai-plakettre találták méltónak a SZIE kutatóját, dr. Kicsiny Richárd gépészmérnököt is, aki munkája során napkollektoros rendszerek matematikai modellezésével és szabályozásával foglakozik. A SZIE Gépészmérnöki Karának egyetemi docense elsődleges társadalmi fontosságuk miatt már korán elköteleződött a megújuló energiaforrások felé, az általa pontosított modellek pedig lehetővé teszik a fizikai folyamatok jobb előrejelzését és a napkollektoros rendszerek továbbfejlesztését is. A Bolyai-ösztöndíj támogatásával folyó kutatás során egyebek mellett a több fogyasztót ellátó napkollektoros rendszerek hozamának optimális elosztásával is foglalkozott, melynek vizsgálatához játékelméleti megközelítést alkalmazott. Forrás: SZIE Médiaközpont, fotó: Szigeti Tamás