A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Június végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a legnagyobb presztízsű elismerést, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő Bolyai-ösztöndíjat idén 151-en nyerték el, köztük a Szent István Egyetem (SZIE) Kertészettudományi Kar egyetemi docense, dr. Csergő Anna Mária, aki – többek között – a globális környezeti változások és a növényi életstratégiák kapcsolatát, valamint a növényi populációk kihalásának kockázatait vizsgálja.
A testület 2001-ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó, korábbi Bolyai-ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesíti. Erre a Bolyai-plakettre találták méltónak a SZIE kutatóját, dr. Kicsiny Richárd gépészmérnököt is, aki munkája során napkollektoros rendszerek matematikai modellezésével és szabályozásával foglakozik. A SZIE Gépészmérnöki Karának egyetemi docense elsődleges társadalmi fontosságuk miatt már korán elköteleződött a megújuló energiaforrások felé, az általa pontosított modellek pedig lehetővé teszik a fizikai folyamatok jobb előrejelzését és a napkollektoros rendszerek továbbfejlesztését is. A Bolyai-ösztöndíj támogatásával folyó kutatás során egyebek mellett a több fogyasztót ellátó napkollektoros rendszerek hozamának optimális elosztásával is foglalkozott, melynek vizsgálatához játékelméleti megközelítést alkalmazott. Forrás: SZIE Médiaközpont, fotó: Szigeti Tamás