Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Június végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a legnagyobb presztízsű elismerést, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő Bolyai-ösztöndíjat idén 151-en nyerték el, köztük a Szent István Egyetem (SZIE) Kertészettudományi Kar egyetemi docense, dr. Csergő Anna Mária, aki – többek között – a globális környezeti változások és a növényi életstratégiák kapcsolatát, valamint a növényi populációk kihalásának kockázatait vizsgálja.
A testület 2001-ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó, korábbi Bolyai-ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesíti. Erre a Bolyai-plakettre találták méltónak a SZIE kutatóját, dr. Kicsiny Richárd gépészmérnököt is, aki munkája során napkollektoros rendszerek matematikai modellezésével és szabályozásával foglakozik. A SZIE Gépészmérnöki Karának egyetemi docense elsődleges társadalmi fontosságuk miatt már korán elköteleződött a megújuló energiaforrások felé, az általa pontosított modellek pedig lehetővé teszik a fizikai folyamatok jobb előrejelzését és a napkollektoros rendszerek továbbfejlesztését is. A Bolyai-ösztöndíj támogatásával folyó kutatás során egyebek mellett a több fogyasztót ellátó napkollektoros rendszerek hozamának optimális elosztásával is foglalkozott, melynek vizsgálatához játékelméleti megközelítést alkalmazott. Forrás: SZIE Médiaközpont, fotó: Szigeti Tamás