A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 22-én lezajlott tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 11 igen szavazattal (lokálpatrióta klubos képviselők és Kovács Barnabás – TEVE Egyesület) és 3 tartózkodással (GDL Pelikános képviselők) elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2024. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Akárcsak tavaly, idén is májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 22-én Szigeti Róbert tűzoltó alezredes, gödöllői tűzoltóparancsnok és Kristóf Sándor tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
Mekkora durranás lenne, ha a bizonyos körökben hőn áhított 2024-es budapesti olimpia előtt egy évvel Gödöllő lehetne Európa Kulturális Fővárosa. Egyelőre csupán annyi tudható az ügyben, hogy 2023-ban egy magyarországi település érdemelheti ki a titulust, amire pályázni kell. A kiírás várhatóan az év végén jelenik meg, ezt követően a kandidálóknak tíz hónapjuk van arra, hogy elkészítsék az első fordulós pályázati anyagot. A beadványt 12 fős szakértői zsűri bírálja el, akik arról is határoznak, hogy kik juthatnak a második fordulóba. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím odaítéléséről 2018 nyarán várható végleges döntés.
A polgármester számos érvvel (többek között: uniós elnökség 2011-ben, kastély, fesztiválok, Magyar Szabadság Napja, helyi művészeti élet) alátámasztott javaslatát a képviselőtestület tagjai támogatták, így a gödöllői önkormányzat elindul a pályázaton. A költségek és kiadások nem szerepeltek az előterjesztésben.