A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Mekkora durranás lenne, ha a bizonyos körökben hőn áhított 2024-es budapesti olimpia előtt egy évvel Gödöllő lehetne Európa Kulturális Fővárosa. Egyelőre csupán annyi tudható az ügyben, hogy 2023-ban egy magyarországi település érdemelheti ki a titulust, amire pályázni kell. A kiírás várhatóan az év végén jelenik meg, ezt követően a kandidálóknak tíz hónapjuk van arra, hogy elkészítsék az első fordulós pályázati anyagot. A beadványt 12 fős szakértői zsűri bírálja el, akik arról is határoznak, hogy kik juthatnak a második fordulóba. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím odaítéléséről 2018 nyarán várható végleges döntés.
A polgármester számos érvvel (többek között: uniós elnökség 2011-ben, kastély, fesztiválok, Magyar Szabadság Napja, helyi művészeti élet) alátámasztott javaslatát a képviselőtestület tagjai támogatták, így a gödöllői önkormányzat elindul a pályázaton. A költségek és kiadások nem szerepeltek az előterjesztésben.