Vissza normál nézetbe Nyomtatás
KÖZ-ÉRDEKLŐDÉS

Ötvenedik születésnapját ünnepli Gödöllő, mint város

2016-01-01 16:44:33

GÖDÖLLŐ város Pest megyében, Budapesttől mintegy 30 kilométerre, észak-keletre, a Gödöllői-dombságban (legmagasabb pontja a Margita - 344,2 méter), a Rákos-patak völgyében található. A város a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik és a gödöllői kistérség központja. Területe közel 62 négyzetkilométer. Népessége – főként az utóbbi években a fővárosból kitelepülőknek köszönhetően – folyamatosan növekszik: a legfrissebb, 2015 januári adatok alapján 32.720 fő lakta a települést.

Ami a helység történetét illeti, Gödöllő nevét 1349-ben említették először I. Lajos adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordult elő a korabeli oklevelekben. A török hódoltság idején a teljes pusztulás, majd a fokozatos visszanépesedés jellemezte a települést, amely a Gödöllő elnevezést 1868-ban nyerte el hivatalosan. Gödöllő 1763-ban mezővárosi rangot kapott, miután vásárai és földrajzi fekvése okán a környék centrumává vált. 1884-ben a település nagyközség lett, és kiépült a vasúti kapcsolat Budapesttel, majd 1911-ben a HÉV-vonal is elkészült.

Mik azok a tényezők, amik fél évszázada várossá tették Gödöllőt?
2016-ban 50 éve, hogy Gödöllő ismét városi rangot kapott. Az 1966. január 1-jén életbe lépett státusz elnyerésében közrejátszott az is, hogy a kedvelt kegy-, illetve nyaralóhelyként híres Máriabesnyőt 1965-ben közigazgatásilag Gödöllőhöz csatolták. Egyes vélemények szerint Gödöllő fél évszázaddal ezelőtti „előléptetése” kissé elhamarkodott döntés volt, mondván: a települést nem egy természetes, szerves történelmi fejlődés érlelte várossá, hanem felülről szorgalmazott kérésre nyilvánították azzá.
A korábbi nagyközség arculatának, a lakosság számának, összetételének megváltozásához vezető lépések közül ki kell emelni a Ganz Árammérőgyár Gödöllőre történő telepítését, valamint a település jövőjére erőteljesen kiható Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) itteni megnyitásáról tett intézkedést. Mindkettő 1950-ben történt meg.
Az új munkahelyek létesítése, ezzel párhozamosan a lakosság létszámának számottevő és viszonylag hirtelen növekedése nem kis fejtörést okozott az akkori – tanácsi rendszerű – városvezetésnek. Helyt kellett állniuk a lakásépítésben (lakótelepek), a közellátás, a közegészségügy, a közoktatás, a kultúra, a közbiztonság, illetve a közlekedés megfelelő szintű és szinte egyidejű biztosításában. A várossá nyilvánítás feltételeként vagy éppenséggel annak következtében sok volt a teendő: a cigányputrik felszámolásától az óvodák, iskolák építéséig, a víz- és gáz bevezetésétől a szennyvíztisztító művek létesítéséig, hogy csak a legfontosabbakat említsük.


Előrelépések az előléptetés után
Az elmúlt 50 évben – hogy stílusosak legyünk – sok víz folyt le a Rákos-patakon. Íme, néhány nevezetes, helyi-, állami közpénzből és/vagy európai uniós támogatás segítségével fejlesztés, természetesen, a telesség igénye nélkül:
• Szabadság téri áruház (1970, napjainkban a Gödöllő COOP Zrt. tulajdonában van a kétszintes épület)
• rendelőintézet (1971, napjainkban Tormay Károly Egészségügyi Központ néven működik a gödöllői és környékbeli járóbetegek szakorvosi ellátásában fontos szerepel betöltő intézmény)
• zeneiskola (1972, Az Ady Endre sétányon található épületet az 1990-es évek elején újjávarázsolták)
• M3-as autópálya (1978, az első, Rákospalota és Gödöllő közötti szakasz átadása)
• új művelődési központ (1981, korábban Petőfi Sándor nevét viselte, hazánk 2011 első féléves európai uniós elnökségének egyik rendezvényhelyszíne volt, ezért felújították, azóta Művészetek Háza)
• új Városháza (1986, rövidesen megkezdődik és várhatóan másfél éven belül befejeződik az épület részleges felújítása)
• Török Ignác Gimnázium új, Petőfi Sándor utcai épülete (1988, ezt megelőzően Máriabesnyőn működött az 1955 alapított oktatási intézmény, ahol 1975 és 1995 között óvónő-képzés is folyt)
• Világfa (1992, Velekei József szobrászművész alkotásának felállítása az Alsóparkban, ami 2010-re tönkrement, így ekkor új Világfát készített a 2014-ben elhunyt művész)
• új városi piac (1998-1999, a városi forrásból megvalósult fejlesztés során megújult az 1978-ban életre hívott helytörténeti gyűjteménynek, majd a tíz évvel később alapított Gödöllői Városi Múzeumnak és az 1931 óta filmszínháznak is helyet adó, 1662-ben emelt Hamvay-kúria épülete)
• új könyvtár (2002, korábban Juhász Gyula nevét viselte a közművelődési intézmény, napjainkban Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központként működik)
• bérlakások (2003-ban adták át a Deák téren épült, összesen 43 önkormányzati tulajdonú lakást magában foglaló, három épületből álló ingatlan-együttest)
• Zöld Híd hulladékgazdálkodási program (2008-ban tették le az Ökörtelek-völgyi beruházás alapkövét, 2010 óta működik a szolgáltatás)
• Erzsébet királyné Szálloda (2008, az egykori községházának, majd járási hivatalnak helyet adó, szecessziós stílusú műemlék-épületet, úgynevezett, PPP-konstrukcióban újították fel, és lett belőle hotel)
• Zöld óvoda, a Batthyány utcában (2010, jelentős európai uniós támogatással készült el a város új, környezetbarát gyermekintézménye)
• főtér-rekonstrukció (2010-2011, turisztikai-, kereskedelmi- és egyházi igényeket is kielégítő módon, európai uniós forrásból újult meg a Városháza előtti Szabadság tér)
• szennyvíztisztító telep korszerűsítése (2015 nyarának végére fejeződött be a közel másfél milliárd forintos projekt)

Népképviselet a városi érában

A város első tanácselnöke dr. Gyetvai József (1966-1967) volt, akit dr. Galicz Tibor (1967-1971), Benedek János (1971-1982), Ritecz György (1982-1983), Papp István (1983-1990), valamint néhány hónapig Vass István követett a poszton. Az 1990-es őszi önkormányzati választás (második forduló október 14.) után az akkori képviselőtestület tagjainak többsége az addig sebészorvosként dolgozott dr. Gémesi Györgyöt választotta meg polgármesternek, aki azóta is betölti ezt a tisztséget.
1990 óta a választások eredményeként összesen 86 személy volt tagja a gödöllői képviselőtestületnek. A sorozatos lemondások miatt a legtöbb városatya (36) az első, 1990-1994 közötti ciklusban vett részt a grémium munkájában, a legkevesebben (15) pedig a 2014-ben indult ciklusban dolgoznak képviselőként a településért.
A város parlamenti képviseletét elsőként Szabó Gusztáv (1966-1967) látta el, majd Nemes István (1967-1975) és Cservenka Ferencné (1975-1989) ült a Kossuth téri épületben. Országosan, mi több, nemzetközileg is elhíresült, amikor a formálódó gödöllői ellenzék 1988 utolsó hónapjaiban kezdeményezte Cservenka Ferencné, a város MSZMP-s országgyűlési képviselőjének visszahívását, aki 1989 áprilisában lemondott mandátumáról. Az elrendelt időközi választáson, napra pontosan 1989. július 22-én, az MDF, az SZDSZ és a Fidesz szimpatizánsait tömörítő Gödöllői Ellenzéki Kör színeiben induló Roszík Gábor első fordulós győzelmet aratott, majd az egy évvel későbbi voksoláson is megőrizte mandátumát. 1994-ben Körösfői László (MSZP), 1998-ban és 2002-ben Gémesi György (MDF-Fidesz-KDNP), 2006-ban Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), míg 2010 és 2014 áprilisában Vécsey László (Fidesz-KDNP) kapott bizalmat a választópolgároktól a városban élők parlamenti képviseletére.

Termálfürdő, mint „örök” ígéret?
Az 1970-es évek elején bezárt blahai strandfürdővel hosszú időre mesterséges fürdőzési lehetőség nélkül maradt Gödöllő népe. Némi vigaszt ugyan jelentett, hogy először az egyetem, majd bő egy évtizedig a VÜSZI Kft. megnyitotta a víztározónak készült egyetemi strandot, ám ez a folyamat 2012-ben lezárult. Azóta nincs kulturált nyári fürdőzésre alkalmas objektuma Gödöllőnek.
Annak ellenére nincs, hogy szinte minden választási kampányban ígéretként hangzik el az alsóparki termálvíz – akár gyógyászati célú – hasznosítása, és egy fürdő építése. A fúrásokat még az 1960-as években elkezdték a területen, ám a munkálatok 1969-ben abbamaradtak. A termálprogramot 2000-ben újraindították, majd 2006 februárjában ismét fúrások helyszíne volt az Alsópark. A lefojtott kutak ma is láthatók…


Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online