A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 22-én lezajlott tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 11 igen szavazattal (lokálpatrióta klubos képviselők és Kovács Barnabás – TEVE Egyesület) és 3 tartózkodással (GDL Pelikános képviselők) elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2024. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Akárcsak tavaly, idén is májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 22-én Szigeti Róbert tűzoltó alezredes, gödöllői tűzoltóparancsnok és Kristóf Sándor tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
A magyar államhoz került a gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnája. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség és a Váci Egyházmegye között lezajlott tranzakció célja, hogy a kápolna kiemelt műemlékként, állami segítséggel épülhessen újjá – tudatta az MTI.
Az ingatlan állami tulajdonba kerülésével megkezdődhet a kápolna felújítása és lehetővé válik, hogy a legnagyobb méretű, legimpozánsabb magyarországi kastélykápolna újra szerves része legyen a jelentős felújításon átesett gödöllői Grassalkovich-kastély épületegyüttesének. A Váci Egyházmegye és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épület további hasznosítása érdekében folyamatos egyeztetéseket folytat, hogy a kápolna visszanyerje régi fényét, újra látogathatóvá váljon és igény esetén liturgikus térként is szerepet tölthessen be a kastély-együttes életében.
Az adásvételhez a Miniszterelnökség, valamint a Forster Központ is hozzájárult. A kastélykápolnát a salzburgi születésű Mayerhoffer András tervezte, alapkövét 1746-ban tették le és három évvel később szentelték fel, az épületet később műemlékké nyilvánították.