A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
Egy híján 30 esztendeje, hogy Gödöllőre költözött Sándor Csaba, a sokak által „szendvicsemberként” ismert, a város mindennapi életének arculatához annak idején szokatlan újdonsággal hozzájárult fiatal, aki mára elhagyta az ötödik ikszet. Csaba nemrégiben azzal hívott fel, hogy egyre gyakoribban találkozik a fiatalok motiváció és tenni akarás nélküli mentalitásával, és szeretné, ha cseppet sem zökkenőmentes életútjának megismertetésével segíthetne nekik ezen változtatni. Ez volt az apropója és a kiindulópontja beszélgetésünknek, amiből – reményeink szerint – sok jó gondolat továbbvihető és számos következtetés levonható.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
A magyar államhoz került a gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnája. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség és a Váci Egyházmegye között lezajlott tranzakció célja, hogy a kápolna kiemelt műemlékként, állami segítséggel épülhessen újjá – tudatta az MTI.
Az ingatlan állami tulajdonba kerülésével megkezdődhet a kápolna felújítása és lehetővé válik, hogy a legnagyobb méretű, legimpozánsabb magyarországi kastélykápolna újra szerves része legyen a jelentős felújításon átesett gödöllői Grassalkovich-kastély épületegyüttesének. A Váci Egyházmegye és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épület további hasznosítása érdekében folyamatos egyeztetéseket folytat, hogy a kápolna visszanyerje régi fényét, újra látogathatóvá váljon és igény esetén liturgikus térként is szerepet tölthessen be a kastély-együttes életében.
Az adásvételhez a Miniszterelnökség, valamint a Forster Központ is hozzájárult. A kastélykápolnát a salzburgi születésű Mayerhoffer András tervezte, alapkövét 1746-ban tették le és három évvel később szentelték fel, az épületet később műemlékké nyilvánították.