Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
A magyar államhoz került a gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnája. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség és a Váci Egyházmegye között lezajlott tranzakció célja, hogy a kápolna kiemelt műemlékként, állami segítséggel épülhessen újjá – tudatta az MTI.
Az ingatlan állami tulajdonba kerülésével megkezdődhet a kápolna felújítása és lehetővé válik, hogy a legnagyobb méretű, legimpozánsabb magyarországi kastélykápolna újra szerves része legyen a jelentős felújításon átesett gödöllői Grassalkovich-kastély épületegyüttesének. A Váci Egyházmegye és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épület további hasznosítása érdekében folyamatos egyeztetéseket folytat, hogy a kápolna visszanyerje régi fényét, újra látogathatóvá váljon és igény esetén liturgikus térként is szerepet tölthessen be a kastély-együttes életében.
Az adásvételhez a Miniszterelnökség, valamint a Forster Központ is hozzájárult. A kastélykápolnát a salzburgi születésű Mayerhoffer András tervezte, alapkövét 1746-ban tették le és három évvel később szentelték fel, az épületet később műemlékké nyilvánították.