A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
A magyar államhoz került a gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnája. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség és a Váci Egyházmegye között lezajlott tranzakció célja, hogy a kápolna kiemelt műemlékként, állami segítséggel épülhessen újjá – tudatta az MTI.
Az ingatlan állami tulajdonba kerülésével megkezdődhet a kápolna felújítása és lehetővé válik, hogy a legnagyobb méretű, legimpozánsabb magyarországi kastélykápolna újra szerves része legyen a jelentős felújításon átesett gödöllői Grassalkovich-kastély épületegyüttesének. A Váci Egyházmegye és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épület további hasznosítása érdekében folyamatos egyeztetéseket folytat, hogy a kápolna visszanyerje régi fényét, újra látogathatóvá váljon és igény esetén liturgikus térként is szerepet tölthessen be a kastély-együttes életében.
Az adásvételhez a Miniszterelnökség, valamint a Forster Központ is hozzájárult. A kastélykápolnát a salzburgi születésű Mayerhoffer András tervezte, alapkövét 1746-ban tették le és három évvel később szentelték fel, az épületet később műemlékké nyilvánították.