A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 22-én lezajlott tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 11 igen szavazattal (lokálpatrióta klubos képviselők és Kovács Barnabás – TEVE Egyesület) és 3 tartózkodással (GDL Pelikános képviselők) elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2024. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Akárcsak tavaly, idén is májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 22-én Szigeti Róbert tűzoltó alezredes, gödöllői tűzoltóparancsnok és Kristóf Sándor tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
„Az alsóparki vizes fejlesztések előkészítésének részeként el kell készíttetni egyes előzetes megalapozó szakértői anyagokat, hogy a megváltozott körülmények és új tényezők figyelembevételével kijelölhető legyen a fejlesztési tervezés tartalma: • a Hattyús-tó helyreállításának előkészítésére, • az alsóparki kutak hasznosítására (gyógyvíz-kút és a további két kút hasznosítása, többek között fürdő, illetve strand kialakításához, az uszodaprojekthez).”
Szó szerint ezeket a mondatokat tartalmazza az idei évre elfogadott gödöllői költségvetésről szóló előterjesztés. A feladatok elvégzésére 10 millió forintos forrást különítettek el 2015-re a döntéshozók. Aki elég régen él Gödöllőn, pontosan tudja, hogy egyik fejlesztési cél sem újkeletű. Mindkettő előélete hosszú év(tized)ekre nyúlik vissza. A kastéllyal szemközti Hattyús-tavat (a városi múzeum birtokában lévő korabeli képen) több mint 140 éve temették be, a termálvíz-kereső első fúrások pedig mintegy fél évszázada történtek meg.
Most ismét napirendre került a két téma, mint írják: a „rekreációs tervek előkészítése” okán. A projektek megvalósulásának időpontja azonban még mindig megjósolhatatlan…