Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Október 20-a és december 7-e között a háztartások életkörülményeit feltáró országos felmérést végeznek. Az adatfelvételt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajtja végre, kezdeményezője és koordinátora az Európai Központi Bank (EKB). A felmérés hazánkban 167 településen összesen 18 ezer háztartást érint, véletlenszerű kiválasztással. A kiválasztott települések között ott van Gödöllő is, így a helybéliek számíthatnak a megkeresésre.
A felmérés során megkérdezett háztartások válaszadásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai döntéshozók minél pontosabb képet kapjanak a háztartások megélhetéséről, gazdálkodásáról. Az Európai Központi Bank a döntések minél körültekintőbb megalapozása érdekében igyekszik információkat gyűjteni az európai háztartások pénzügyi helyzetéről és fogyasztási szokásairól. A felmérés első szakasza az euro-övezet tagállamaiban 2010-ben és 2011-ben történt, ehhez csatlakozott idén Magyarország.
A kérdésekre kétféle módon lehet válaszolni: interneten vagy kérdező személyes közreműködésével. A háztartásokat felkereső kérdezők hivatalos igazolvánnyal rendelkeznek. A KSH az adatokat bizalmasan kezeli, felhasználásuk összesítve, egyedi azonosítás nélkül történik. A válaszoló háztartások 1.000 forintos étkezési-utalványt kapnak, míg a kérdőívet interneten kitöltő háztartások között összesen tíz darab táblagépet sorsolnak ki.