Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Szent István Egyetem gödöllői központjában tartott délelőtti sajtótájékoztatón bemutatták a jövő környezetmérnökeinek és mezőgazdasági mérnökeinek felsőoktatási képzéséhez készülő tananyag tematikáját, ami egyedülálló iparági összefogással készül. A Szent István Egyetem által vezetett konzorcium és partnerei – a hazai tapasztalatokon és szakmai ismereteken túlmenően – számos külföldi jó gyakorlatot is beépítenek a készülő tananyagba. A zöld gazdaság fejlesztésének témájához kapcsolódó projekt 2013 tavaszán indult és 2015 tavaszáig tart. Ez idő alatt a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint a Nyíregyházi Főiskola által alkotott konzorcium kulcsfontosságú zöld-ágazati témákban hoz létre Bologna-konform tananyagokat.
- Ez a nagyszabású program lehetővé teszi, hogy az egyetemünk által a hulladékkezelés és a megújuló energiák használata területén meghatározott legfontosabb oktatási és kutatási irányokat a jövőben a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelően teljesíthessük – hangsúlyozta az eseményen dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem dékánja.
A sajtóeseményen szó esett még a nemzetközi kapcsolatépítésről is, és az ezzel kapcsolatos tervekről. A projekt keretében 2014 folyamán egy németországi, valamint egy lengyelországi tanulmányutat is szerveznek. A müncheni IFAT 2014 világkiállítás és vásár látogatásának célja a mai ismert legkorszerűbb víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodási technológiák megismerése. A lengyelországi látogatás alkalmával, a varsói szakminisztériummal való tárgyalást követően, a lengyel hulladékgazdálkodás rendszerével ismerkednek majd meg a konzorcium által delegált szakemberek. A projekt teljes költségvetése 864.180.900 forint. Az anyagi forrást teljes egészében az Európai Unió biztosítja.