A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy évre a képen látható dr. Jenes Barnabást, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgató-helyettesét bízta meg a január 1-jétől gödöllői székhellyel működő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatói feladatainak ellátásával – adta hírül a szaktárca sajtóirodája.
A tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával létrejött központhoz további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozik. Az új, csaknem 300 kutatót foglalkoztató intézmény révén egy olyan integrált agrárkutató hálózat jött létre, ami magas színvonalon képes a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható fejlődését elősegítő gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési-, valamint innovációs programok kidolgozására és végrehajtására, illetőleg nemzetközi szinten is jelentős méretű egységként kapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe, amivel növelheti a hazai agrárkutatás elismertségét.