Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Az ember tragédiája 130 évvel ezelőtti ősbemutatójáról, vagyis a Magyar Dráma Napjáról díjátadással egybekötve emlékeztek meg a Színházi Dramaturgok Céhe, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet képviselői szeptember 21-én a Katona József Színház Kamrájában.
A díjazottak körében ott volt a gödöllői illetékességű Mikó Csaba is, aki a dramaturgok díját, az Évad Legjobb Magyar Drámájáért-díjat érdemelte ki Apátlanok című művével. A díjazottat Karsai György irodalomtörténész, kritikus és Szálinger Balázs költő köszöntötte, majd részletek hangzottak el a Mikó Csaba-műből a Független Színház tagjainak előadásában.
A litera.hu közlése szerint Mikó Csaba műve idén már a legjobb új magyar drámának járó Vilmos-díjat is elnyerte a júniusban lezajlott Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) a Színházi Dramaturgok Céhétől. Az Apátlanok egy súlyos titkokkal és problémákkal terhelt család tagjainak életét mondja el, miközben a gyerekek, az „apátlan nemzedék” növekedésével párhuzamosan Magyarország elmúlt évtizedeinek képe is kirajzolódik. A Vilmos-díjjal másodszor kitüntetett Mikó Csabának eddig egy drámakötete és két ifjúsági regénye jelent meg. Apa című darabját több nyelvre is lefordították, a művel számos díjat és pályázatot nyert, mi több, rangos nemzetközi elismerést is kapott.