Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Csaknem négy évvel ezelőtt, 2009. szeptember 18-án a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a Dózsa György úti temetőben felavatták az elmúlt század elején működött gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor (1869-1950) és felesége, Kriesch Laura (1879-1966) síremlékét. Az avatóünnepségen – többek között – az is elhangzott, hogy Gödöllő a magyar és az európai kulturális örökség jelentős városa, és a neves gödöllőiek síremlékét a település civil szervezetei gondozzák.
Az idei esztendő Gödöllőn – elsősorban egy másik művésztelep-alapító, Körösfői-Kriesch Aladár (1963-1920) születésének 150. évfordulója kapcsán – a szecesszió éve. A városi múzeum tematikus túrájának kínálatában szerepel Nagy Sándor és Kriesch Laura sírjának felkeresése is. A képek láttán kitűnik, és egyben elgondolkodtató, hogy mekkora a különbség az avatásra rendbe hozott sír akkori és jelenlegi kinézete között…