Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Csaknem négy évvel ezelőtt, 2009. szeptember 18-án a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a Dózsa György úti temetőben felavatták az elmúlt század elején működött gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor (1869-1950) és felesége, Kriesch Laura (1879-1966) síremlékét. Az avatóünnepségen – többek között – az is elhangzott, hogy Gödöllő a magyar és az európai kulturális örökség jelentős városa, és a neves gödöllőiek síremlékét a település civil szervezetei gondozzák.
Az idei esztendő Gödöllőn – elsősorban egy másik művésztelep-alapító, Körösfői-Kriesch Aladár (1963-1920) születésének 150. évfordulója kapcsán – a szecesszió éve. A városi múzeum tematikus túrájának kínálatában szerepel Nagy Sándor és Kriesch Laura sírjának felkeresése is. A képek láttán kitűnik, és egyben elgondolkodtató, hogy mekkora a különbség az avatásra rendbe hozott sír akkori és jelenlegi kinézete között…