A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 22-én lezajlott tanácskozásukon vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 11 igen szavazattal (lokálpatrióta klubos képviselők és Kovács Barnabás – TEVE Egyesület) és 3 tartózkodással (GDL Pelikános képviselők) elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2024. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Akárcsak tavaly, idén is májusban érkezett el az a pillanat, amikor a várost irányító grémium tagjai megismerhették a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egy évvel korábban végzett tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámolót, amit május 22-én Szigeti Róbert tűzoltó alezredes, gödöllői tűzoltóparancsnok és Kristóf Sándor tűzoltó alezredes, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője terjesztett a városatyák elé.
Csaknem négy évvel ezelőtt, 2009. szeptember 18-án a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a Dózsa György úti temetőben felavatták az elmúlt század elején működött gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor (1869-1950) és felesége, Kriesch Laura (1879-1966) síremlékét. Az avatóünnepségen – többek között – az is elhangzott, hogy Gödöllő a magyar és az európai kulturális örökség jelentős városa, és a neves gödöllőiek síremlékét a település civil szervezetei gondozzák.
Az idei esztendő Gödöllőn – elsősorban egy másik művésztelep-alapító, Körösfői-Kriesch Aladár (1963-1920) születésének 150. évfordulója kapcsán – a szecesszió éve. A városi múzeum tematikus túrájának kínálatában szerepel Nagy Sándor és Kriesch Laura sírjának felkeresése is. A képek láttán kitűnik, és egyben elgondolkodtató, hogy mekkora a különbség az avatásra rendbe hozott sír akkori és jelenlegi kinézete között…