Idén február 26-a volt az a nap, amikor a városvezetés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzati rendszer 1990 óta íródó történetének 36. gödöllői költségvetését. A település 2026. évi büdzséjét – várospolitikai állás- és üléspont szerint – eltérő jelzővel lehet illetni. Talán a „forrásszegénység” és az egyes, nem kötelező feladatok esetében fellelhető „túlzott költekezés” lehetne a két véglet. A képviselőtestület tagsága 30 perces szóbeli kiegészítés (Gémesi György 7 perc, Bárdy Péter 23 perc), majd 61 perces, hozzászólásokkal telt „vita” után 11 igen szavazattal, valamint 3 tartózkodással a több mint hat év elteltével megújult és kibővített városházi épületben biztosított zöld utat a Gödöllő idei gazdálkodásának irányszámait tartalmazó települési költségvetésnek. Ilyen legutóbb 11 éve történt, még az időközben lebontott Szabadság tér 7. szám alatt...
Február 18-án hatályba lépett városunkban az, a helyi képviselőtestület tagjai által február 14-én elfogadott önkormányzati rendelet, ami szabályozza a településképi véleményezési eljárást. A jogszabály új eleme az építéshatósági engedélyezéseket megelőző polgármesteri településképi véleményezés.
Az indoklás szerint ennek az eljárásnak abban rejlik a jelentősége, hogy a főépítész vagy a helyi tervtanács szakmai véleményére alapozott, esetlegesen elutasító polgármesteri településképi vélemény esetén az első fokú építésügyi hatóság nem adhatja meg az építési engedélyt. Hogy mi következik ebből? Az, hogy olyan tervezett épületek, amik számszerűen, paraméterekben ugyan teljesítik az előírásokat, ám a településképi és illeszkedési követelményeknek nem felelnek meg, ha a polgármester vétót emel, nem kaphatnak építési engedélyt.