Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Egyes hírportálok értesülése szerint véglegessé vált, hogy – bár tavaly nyáron bruttó 225 millió forintért megvásárolta a négy hektáros dobogói területet – az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. nem építteti meg logisztikai bázisát Gödöllő határában, a bezárás előtt álló Sony-gyár szomszédságában.
A gödöllői költségvetés bevételi oldala (iparűzési adó kiesés) és az elektronikai óriás helyi üzemében felszabaduló munkaerő számára kedvezőtlen döntés – pestiesen szólva – lógott a levegőben, hiszen a posta-projekt tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, a második forduló elrendelését pedig igencsak halogatták az illetékesek.
Mára kiderült, hogy a többmilliárdos beruházással kapcsolatos elképzelés időpontjához képest jelentős átrendeződés történt a levélpiacon, ami a terv újragondolására késztette a posta irányítóit. Az emberek közötti elektronikus kommunikáció elterjedése egyre inkább háttérbe szorítja a postai szolgáltatások, különös tekintettel a levélküldemények igénybevételét, ami a gyakorlatban a stagnálás jeleit mutatja. A tendencia nem csak hazánkra jellemző, a kontinens más országaiban is ez a tapasztalat. A szakértők véleménye szerint szinte kizárható, hogy ez a folyamat kedvező fordulatot vesz a postai szolgáltatások 2013-tól esedékes liberalizációjáig.