A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Egyes hírportálok értesülése szerint véglegessé vált, hogy – bár tavaly nyáron bruttó 225 millió forintért megvásárolta a négy hektáros dobogói területet – az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. nem építteti meg logisztikai bázisát Gödöllő határában, a bezárás előtt álló Sony-gyár szomszédságában.
A gödöllői költségvetés bevételi oldala (iparűzési adó kiesés) és az elektronikai óriás helyi üzemében felszabaduló munkaerő számára kedvezőtlen döntés – pestiesen szólva – lógott a levegőben, hiszen a posta-projekt tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, a második forduló elrendelését pedig igencsak halogatták az illetékesek.
Mára kiderült, hogy a többmilliárdos beruházással kapcsolatos elképzelés időpontjához képest jelentős átrendeződés történt a levélpiacon, ami a terv újragondolására késztette a posta irányítóit. Az emberek közötti elektronikus kommunikáció elterjedése egyre inkább háttérbe szorítja a postai szolgáltatások, különös tekintettel a levélküldemények igénybevételét, ami a gyakorlatban a stagnálás jeleit mutatja. A tendencia nem csak hazánkra jellemző, a kontinens más országaiban is ez a tapasztalat. A szakértők véleménye szerint szinte kizárható, hogy ez a folyamat kedvező fordulatot vesz a postai szolgáltatások 2013-tól esedékes liberalizációjáig.