A gödöllői városvezetés tagjai november 20-i ülésükön felülvizsgálták és módosították a helyiadókról szóló önkormányzati rendeletet, ami 2026. január 1-jén lép hatályba. Az adónemek összegének emelését az önkormányzat gazdasági mozgásterének szűkülése, nevezetesen: a jórészt stagnáló bevételek és a növekvő kiadások közötti, főként az inflációnak köszönhető „rés” tágulása teszi indokolttá, valamint az, hogy van olyan adónem, aminek mértékéhez az elmúlt 5 (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), illetve 10 évben (kommunális adó) nem nyúlt hozzá a képviselőtestület.
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó OPUS ENERGETIKA Csoport gödöllői központi gázhálózati elosztóraktárának átadásával új időszámítás kezdődött a kelet-magyarországi régió energiaellátásának logisztikai támogatásában. A 2.700 négyzetméteren, több mint 1,1 milliárd forintból megvalósult beruházás stratégiai jelentőségű mérföldkő a térség energetikai biztonságának fejlődésében. A november 20-án lezajlott átadón dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, valamint Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta: az új fejlesztés hozzájárul az ország gazdasági erejének, emellett a térségi közösségek megtartó erejének növeléséhez is.
Egyes hírportálok értesülése szerint véglegessé vált, hogy – bár tavaly nyáron bruttó 225 millió forintért megvásárolta a négy hektáros dobogói területet – az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. nem építteti meg logisztikai bázisát Gödöllő határában, a bezárás előtt álló Sony-gyár szomszédságában.
A gödöllői költségvetés bevételi oldala (iparűzési adó kiesés) és az elektronikai óriás helyi üzemében felszabaduló munkaerő számára kedvezőtlen döntés – pestiesen szólva – lógott a levegőben, hiszen a posta-projekt tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás elsőre eredménytelenül zárult, a második forduló elrendelését pedig igencsak halogatták az illetékesek.
Mára kiderült, hogy a többmilliárdos beruházással kapcsolatos elképzelés időpontjához képest jelentős átrendeződés történt a levélpiacon, ami a terv újragondolására késztette a posta irányítóit. Az emberek közötti elektronikus kommunikáció elterjedése egyre inkább háttérbe szorítja a postai szolgáltatások, különös tekintettel a levélküldemények igénybevételét, ami a gyakorlatban a stagnálás jeleit mutatja. A tendencia nem csak hazánkra jellemző, a kontinens más országaiban is ez a tapasztalat. A szakértők véleménye szerint szinte kizárható, hogy ez a folyamat kedvező fordulatot vesz a postai szolgáltatások 2013-tól esedékes liberalizációjáig.