Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Gödöllő „rózsadombján” sem minden fenékig tejföl

2020-11-07 11:18:33

Akadnak olyanok, akik – egy felmérésre hivatkozva – úton-útfélen hangoztatják: Gödöllő jó életminőségű kisváros, a járási székhelyek közül (174 darab) – a megyei jogú névadó településeket leszámítva – a második legjobb az országban. Ugyanakkor, vannak olyan kutatási eredmények, amik arról szólnak, hogy többen költöznek el Gödöllőről, mint ahányan idejönnek. Nem tisztünk eldönteni, hogy melyik kutatás a megalapozottabb, arra viszont – sajnos – léteznek példák, hogy lenne még tennivaló a településen. Az egyik ilyen, felszámolásra már jó ideje váró gócpontot a blahai városrész bizonyos utcái képezik.

Úgy tűnik, az időnként atomjaira hulló Gerle utcára ráillik a „senki földje”

Kezdjük a Gerle utcával, ami az M3-as autópálya „árnyékában” a Blaháné utat köti össze a Lázár Vilmos és a Perczel Mór utcákkal, és a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a sztrádaépítés „szervizútja” volt. Az ott lakók napi rendszerességgel többször is használják, annak ellenére, hogy járófelületének egyenletessége jócskán hagy kívánnivalót maga után. Mi több: van olyan betonelem az utcában, amit jószerivel már csak az autópálya vadvédelmi kerítése tart, így közvetett balesetveszélyt jelent.

Nincs mit szépíteni a dolgon: az út állapota időnként kirívóan rossz, balesetveszélyes, erős vízátfolyások tarkítják, amik a csapadékvizet az M3-as autópálya rézsűjére vezetik az árkolás hiánya miatt. Minden egyes esőzés után kiterjedt kátyúk keletkeznek rajta, amik a normális közlekedést szinte lehetetlenné teszik. A helyi önkormányzat cégének munkatársai minden ilyen alkalommal betömik ezeket, de ez a megoldás, csak a következő esőzésig tart ki. Az ott lakók jogos panaszait a városvezetés hosszú évek óta azzal hárítja el, hogy a közvilágítási hiányosságokkal is küszködő Gerle utca nincs a kezelésükben.

És most jön a csavar a történetben, mert a Magyar Közút Nonprofit Zrt. illetékese egy állampolgári megkeresésre úgy fogalmazott: a Gerle utca az M3 autópálya melletti párhuzamos szervizút, a település fejlődésével az érintett terület beépítésre került, az út funkciója helyi, településrészt kiszolgáló belső út. Az út az országos közúti adatbankban (OKA) nem szerepel, annak semmilyen országos közúti funkciója nincs, ezért annak felújítására, üzemeltetésére forrással nem rendelkezünk. A földhivatali nyilvántartás alapján azonban az érintett ingatlan – hibásan – a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelésében van. Gödöllő Városával 2017 évben kezdődtek az egyeztetések az ingatlan rendezése érdekében. Álláspontunk alapján a Gerle utca üzemeltetése nem társaságunk, hanem Gödöllő város feladata.

Hogy lehetne felgyorsítani a lakosság számára megnyugtató megoldással járó folyamatot? Többek között erről érdeklődtünk a gödöllői központú választókerület országgyűlési képviselőjénél, Vécsey Lászlónál, illetve a blahai városrész önkormányzati képviselőjénél, Máthé Lászlónál.

Megkeresésünkre Vécsey László úgy reagált, hogy Gerle utca ügyében több levélváltása is volt a Magyar Közút Zrt-vel. Régi keletű és bonyolult vita van társaság és a város között. A Közút rendezni kívánja a tulajdonviszonyokat. Mivel ez lakóutca, már egy ideje át akarja adni az önkormányzatnak. Legutóbb idén nyáron küldte el a szándékát, érdemi választ azonban egyelőre nem kapott a gazdasági társaság. Körzetünk parlamenti képviselője hozzátette: igyekszik napirenden tartani a Gerle utca sorsának rendezését és közvetíteni a felek között.
A zajárnyékoló fallal összefüggésben Vécsey László úgy fogalmazott, hogy a 2014-ben elkészült tervek szerint a 28+850 km és a 30+350 km közötti szakaszon a kapaszkodósáv mellé leállósávot kell építeni, és a meglévő falat a leállósáv mellé át kell telepíteni, meg kell magasítani. A beruházás részeként készült volna el a hiányzó, 28+950 km és a 29+075 km közötti szakaszon a zajvédő fal. A leállósáv magas építési költségei miatt azonban a fejlesztés 2014 óta nem kap támogatást és forrást.
- Annyit értem el, hogy idén elkészült egy projektjavaslat, ami leállósáv építése nélkül, csak a hiányzó szakasz zajvédelmi falának megépítését tartalmazza. Ehhez a projekt tervezet minisztériumi (ITM) befogadása után új terv, új építési engedély szükséges, viszont ennek a költségszintje jóval alacsonyabb, ezért talán forrást is hamarabb lehet rá találni – reménykedett Vécsey László.

Máthé László a következő választ adta felvetésünkre:
- Valóban egy visszatérő probléma a Gerle utca. Amikor az autópálya épült, szervizútként funkcionált. Utána a Magyar Közút kezelésében volt. Tudtommal a megnevezése lakóút. A Közút állítólag átadta a városnak, amit a polgármester nem erősített meg. Gémesi György azt szerette volna elérni, hogy aszfaltozzák le – aminek költsége mintegy 130 millió forint – és akkor átvenné a város. A szeptemberi testületi ülésen megkérdeztem, hogy mik a kilátások az utcával kapcsolatban. Gémesi azt mondta, hogy nemrégiben tárgyalt a Blaháért Társasággal.

A Blaháért Társaság illetékeseivel ebben a kérdésben folytatott tárgyaláson Bárdy Péter alpolgármester is részt vett, aki elmondta, hogy a civil szervezet által (is) évek óta jelzett probléma megoldására keresik a mindenki számára elfogadható megoldást.  A városvezetés tisztában van a Gerle utcában uralkodó rossz állapotokkal, de mivel az utca a telekkönyv szerint állami tulajdonban van, az önkormányzatnak nem feladata a felújítása, pláne nem az önkormányzati kezelésben lévő utak kárára. Bárdy Péter hozzáfűzte: amennyiben az állam felújítja a Gerle utcát, az önkormányzat nem zárkózik el annak üzemeltetésétől. A teljes körű rekonstrukció az alpolgármester számításai szerin mintegy 400 millió forintot emésztene fel.


Érdekes képet mutat a lakó- és üdülőövezeti határok vonalrajza
A szóban forgó Gerle utcából közelíthető meg a Lázár Vilmos utca, valamint a felette lévő Perczel Mór utca. Sokan úgy gondolják, hogy „Gödöllő Rózsadombjának” utcái minden igényt kielégítenek, az adófizetőknek nem lehet panaszuk az infrastruktúra minőségére. Nem pontosan van így, aminek több oka létezik. Ráadásul, évtizedek óta megoldásra váró gondokról (rendezetlen nyomvonal és telek-határok, felemás közművesítettség, közvilágítási problémák) van szó.

Ettől függetlenül, akad olyan vállalkozó, aki lakóházakat épít(het) a területen. Nyilvánvaló, hogy ennek gazdasági szempontból csak akkor van igazán értelme, ha a terület besorolása lakóövezeti. De nem csak a vállalkozó által tulajdonolt telkeké, hanem – úgy általában – a környéken magánerős fejlesztésben gondolkodó polgároké is.

Nos, esetünkben ezek a feltételek nem mindenkire vonatkoznak. Amint az az ide kattintva látható rajzon kivehető, a pontozott piros vonal által határolt terület lakóövezetnek számít, míg az azon kívül eső rész üdülőövezet.
Adódik a kérdés: ki, mikor és milyen megfontolásból hagyta jóvá, mondhatni, támogatta a vállalkozó kérését? A környéken lakók miért nem, illetve milyen feltételek teljesítése esetén lehetnek kedvezményezettjei az átsorolásnak? Hogy ezt megtudjuk, dr. Kiss Árpád jegyzőhöz fordultunk.

A gödöllői polgármesteri hivatal vezetője érdeklődésünkre az alábbiakat közölte:
- A Perczel Mór utca 27. hátsókertjéhez csatlakozó két bezárt ingatlan (2217/6, 2217/7 hrsz.) lakóövezeti átsorolására 2012-ben került sor a tulajdonos kérése alapján, tehát 5 évvel korábban, mint ahogy az adásvételi szerződés megkötetett. A korábbi útkiszabályozás alapján kialakított 2217/6-os, és ahhoz kapcsolódó 2217/7-es telek ugyanis hosszú távon is bezárt telekké vált azzal, hogy a feltáró út szabályozása 2012-ben a tervről levételre került, és az így fennmaradt bezárt telkek önálló jövőbeli feltárásának esélye megszűnt. Az átsorolással nem jött létre új lakóterületi építési telek, de az azonos tulajdonban lévő telkek egy övezetbe kerültek és így megnyílt az egyesítés lehetősége. A szabályozási terv elve azóta is az, hogy a Lázár Vilmos utca felőli teleksor van lakóövezetbe sorolva, és a Perczel Mór utca felé eső telkek vannak üdülőövezetben. Ez az elv 2012 óta nem változott.

Amint azt a gödöllői jegyző is megerősítette, az építési vállalkozó az „besorolási elv” életbe léptetése után 5 évvel, azaz: 2017 áprilisában kötött adásvételi szerződést az önkormányzattal a 2217/6 helyrajzi számú telekre (térképen piros körrel jelölve). A tehermentes, beépítetlen, ám közúti kapcsolattal nem rendelkező 238 négyzetméteres lakóövezeti ingatlan 357 ezer forintért cserélet gazdát. Hogy jobban érzékelhető legyen: 1.500 forint/négyzetméter áron.


Online kaszinók
Magyarország
magyar online casino

Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online