Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
Érdekes és egyben elgondolkodtató hírre bukkantunk az MTI oldalán. Az Otthon Centrum közleménye szerint ismét egyre többen költöznek ki Budapestről, így az agglomerációban szinte mindenütt nő, a fővárosban pedig csökken a népesség.
Az ingatlanközvetítő cég összesítése szerint a Budapest körüli 80 településből 78-ba többen költöznek, mint ahányan eljönnek. A népesség csak Gödöllőn és Százhalombattán csökkent. A legtöbb beköltözőt Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő fogadja, míg lakosságarányosan Délegyháza, Pócsmegyer és Nagytarcsa a legnépszerűbb.
Az Otthon Centrum az ingatlanárakkal indokolja a tendenciát, mondván: a drágább budapesti kerületekben 800 ezer forint a téglaépítésű lakások átlagos ára négyzetméterenként, a legnépszerűbb agglomerációs településeken pedig 600 ezer forint. A cég vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a sok beköltözőt fogadó településeken jelentősen nőnek az ingatlanárak, ám mivel a fizetőképes kereslet szűkös, ezért nem a legnépszerűbb települések a legdrágábbak.