Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján a gödöllői önkormányzat augusztus második felében írt ki közbeszerzést Épületépítés, tereprendezés és közösségi tér kialakítása tárgyában. A cím nem takar mást, mint a Szabadság tér 7. szám alatt állt Városháza lebontása után fennmaradt, egyelőre lekerített terület hasznosítási elképzeléseinek megvalósítását.
Úgy tűnik, a tervezett feladatok elvégzését vállaló cég kiválasztásával még várni kell, mivel az ajánlattételi határidő a napokban lejárt, és – miként azt a polgármester is megerősítette – egyetlen értékelhető pályázat sem érkezett a felhívásra. Annak ellenére nem, hogy a városvezetés öt vállalkozóval is felvette a kapcsolatot, hogy meghívásos alapon vegyenek részt a közbeszerzési eljárásban. Az illetékesek ezúttal az építőipari vállalkozói kapacitás hiányában látják a probléma legfőbb okát. Ettől függetlenül nem adják fel, hanem új – ezúttal nyílt – közbeszerzési eljárást írnak ki.