A gödöllői képviselőtestület tagjai a május 21-én lezajlott tanácskozásukon néhány perc alatt „megvitatták” a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium tagjai egyhangú szavazással elfogadták azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2025. évi zárszámadásával kapcsolatosan a döntés-előkészítők megfogalmaztak.
Április 12-én eldőlt, hogy László Endre Márton, a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltje nyerte el a gödöllői központú, Pest vármegye 6. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát. Az új parlamentben kétharmados többséget szerzett Tisza Párt helyi jelöltje a kampány során nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket felkínáltunk számára. Ugyanakkor írásban jelezte, hogy „a választások után állok rendelkezésetekre”. Szaván fogtuk a frissen megválasztott honatyát.
Május 21-én a gödöllői képviselőtestület tagjai – a tavalyi városi gazdálkodás zárszámadásának elfogadása előtt – jóváhagyták a gödöllői önkormányzat által korábban életre hívott hat gazdasági társaság 2025-ös gazdálkodási mutatóira vonatkozó beszámolót (mérleget).
A könyvvizsgálók által is ellenjegyzett „papírok” tanúsága szerint a hat gödöllői közcég – eltérő mértékben – nyereséggel zárta a mögöttünk hagyott esztendőt. Lássuk a testületi tagság által minden esetben ellenvetés nélkül elfogadott számadatokban mutatkozó részleteket!
Az elmúlt esztendő utolsó napján lezárult a Kárpát-medencei őshonos haszonállatfajok, -fajták és -ökotípusok XXI. századi génbanki stratégiájának tudományos megalapozása és fejlesztése elnevezésű pályázat, amibena Gödöllőn található (Isaszegi út) Nemzeti Biodiverzitás- és génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete (NBGK HGI, mint konzorciumvezető), valamint a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai vettek részt.
A 659,1 millió forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatás révén megvalósult projekt elsődleges célkitűzése az volt, hogy Magyarországon megalapozza az őshonos haszonállatfajok, -fajták és ökotípusok génbanki megőrzését a legszélesebb körben, azaz a mézelő méhtől a baromfifajokon át egészen a szarvasmarháig. A megőrzendő populációk begyűjtésén és felszaporításán túl, a minőségi génmegőrzés érdekében széleskörű kutatómunkát is végeztek a konzorcium résztvevői.
A 4,5 éves pályázati időtartam alatt a konzorcium bővítette az NBGK HGI élő baromfi génbankját és továbbfejlesztette emlős haszonállat nukleusz populációkkal. Az erdélyi tájfajták élőhelyükön történő megőrzésével létrehozta egy két helyszínen működő (Erdély, NBGK HGI Gödöllő) élő génbank alapjait. A hazánkban egyedülálló mélyhűtött baromfi génbankot további szaporítóanyag és genetikai minták tárolásával bővítette. A fejlesztés eredményeként jelenleg összesen 12 faj, 37 fajta 18.244 darab mintáját tárolják a génbankban.
A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló pályázat legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik, hogy • naprakész adatbázis készült az in vitro génbanki minták nyilvántartására, • ondómélyhűtési protokoll készült a magyar kutyafajták, a pannon méh és a rézpulyka szaporítóanyagának tárolásához, • kidolgoztak egy általános protokoll- és kritériumrendszert a házityúk ősivarsejt vonalak alapítására, minőségbiztosítására és génbanki megőrzésére, • ultragyors fagyasztási protokoll készült a naposkori baromfi ivarszerv-szövetek mélyhűtéses tárolásához, • molekuláris genetikai felmérés készült az őshonos magyar tyúkfajták és a pannon méh genetikai variabilitásáról, • multifunkcionális membrántesztet dolgoztak ki az ondómélyhűtés sikerességének tesztelésére, • kidolgozták a gúnárondó Mycoplasma mentesítését az ondómélyhűtés során, • kifejlesztették a 3D modellezést és egy automata áthaladási mérleget elsősorban extenzív tartású szarvasmarha állományok adatainak felvételezésére és mérlegelésére. Forrás: NBGK HGI sajtóközlemény