Önálló könyv készül a gödöllői kastélytemplomról
2021-ben egy vaskos kastélytörténeti kötet, rá egy évre a kastély barokk kori háztartását bemutató könyv, idén pedig a máriabesnyői főúri temetkezőhelyet feldolgozó munka. Mondhatjuk, Varga Kálmán történész mindig talál témát, amivel gazdagítja ismereteinket a kastélyról és a Grassalkovichokról. Megtudtuk, 2024-ben újabb kötet tervét dédelgeti, ezért kézenfekvő volt, hogy beszélgessünk a szerzővel.
- A kívülállónak úgy tűnik, mintha éjjel-nappal az íróasztalnál ülnél és valamilyen újabb könyv kéziratán dolgoznál. Valóban így lenne?
- Hát, nem egészen, de az kétségtelen, hogy sok időt töltök kutatómunkával és az eredmények feldolgozásával, ideértve persze a korábbi évtizedek során a fiókban felhalmozódott adatokat is. Kastélyunk és az építtető főúri família históriája kimeríthetetlenül gazdag, ráadásul, az országtörténet vonatkozásában is különleges helyet foglal el. Van tehát mit kutatnia egy történésznek, és lesz még bőven a jövőben is.
- Sokak szerint a történettudományi műveket legfeljebb egy szűk szakmai- vagy kisebb érdeklődő réteg forgatja, vagyis: nincs széles olvasóközönségük.
- Így van, de ez mindig is így volt és jellemzően más tudományágaknál is megfigyelhető. Úgy hiszem, hogy a jelenség természetes, hiszen egyikünk sem hordozza a mindentudást adó bölcsek kövét. Bár, a történelem annyiban más, hogy bizony akarjuk vagy sem, itt él a mindennapjainkban és valamennyire determinálja is a jelent. A kastély kapcsán gondoljunk csak az Erzsébet-kultusz vagy a Grassalkovichok vonatkozásában az általuk alapított besnyői kegyhely erejére.
- Az elmúlt években megjelent könyvek lassan sorozattá állnak össze. Tervezed a folytatást?
- Régóta gondolkodom a kastélytemplom, vagy ahogy a régiek mondták: vártemplom történeti feldolgozásán. A téma ugyan pár oldallal szerepel a „nagy” kastélykönyvemben, de mivel nem egy kastélyoknál általában „megszokott” kisméretű családi házikápolnáról van szó, hanem funkciójában és méreteiben is nagy plébániatemplomról, históriája is különösen gazdag. Megérdemel egy önálló kötetet.
- Avassuk be kicsit az érdeklődőket: hogy fogsz egy ilyen munkához? Milyen – ahogy a történészek mondják – forrásokra támaszkodhatsz?
- Párhuzamosan egyszerre több irányban érdemes elindulni, és az egyik út a vonatkozó szakirodalom áttekintése. Esetünkben ez nagyon kevés, hiszen átfogó műtörténeti vagy történeti munka eleddig még nem született a templomról, csupán egy-egy részkutatási eredményre lehet támaszkodni. Fel kell tehát tárni a levéltári és egyéb forrásokat, ideértve az írásos és képi anyagot egyaránt. Az írásos dokumentumok között a legfontosabbak az – úgynevezett – historia domus, azaz: a plébánia háztörténete és az – úgynevezett – canonica visitatio, vagyis: az egyházlátogatási jegyzőkönyv. Az előbbit 1777-tól szinte napjainkig vezette a mindenkori plébános, utóbbi 1838-as datálású. A rajzi- és képi anyag tekintetében alapnak számít egy építés előtti, 1744–45-ben készült tervrajz, ezen kívül a különböző korokból származó ábrázolások is sokatmondóak lehetnek. Aztán itt van maga az épület, pontosabban a templomnak kialakított kastélyszárny, aminek építészeti elemzése és ikonográfiai rendszere sem maradhat ki.
- Úgy tudom, 2024-ben egy másik szakrális épületegyüttesről is készül köteted…
- 2011-ben jelent meg az máriabesnyői kegyhelyről összeállított albumom, ami már legfeljebb csak antikváriumokban érhető el. Nemrég a kapucinusok úgy döntöttek, hogy vállalják a kötet újra kiadását, és én nagy örömmel fogadtam a kezdeményezést. Van ugyanis néhány javítani- és bővíteni való a korábbi munkán, ami így gazdagabb tartalommal kerülhet majd az olvasók elé, várhatóan a tavasz végén.
 A kastélytemplom 1900 körül… ….és Varga Kálmán
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 28., vasárnap, Valéria
