Vita nélkül döntöttek a gödöllői közkassza tavalyi számhalmazáról
A gödöllői képviselőtestület tagjai – szakítva az elmúlt évtizedekben kialakult hagyománnyal – idén nem áprilisban, hanem májusban vitatták meg a település előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A várost irányító grémium május 25-én 9 igen szavazattal és 5 tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amit Gödöllő 2022. évi zárszámadásával kapcsolatosan megfogalmaztak.A város 2022-es gazdálkodását összefoglaló zárszámadásnak – miként az elmúlt évben – nem csak a polgármester, hanem első számú helyettese, Bárdy Péter is előterjesztője volt. Az alpolgármester szóbeli kiegészítésében – többek között – elmondta, hogy mindenkit köszönet illet, akik a nehezülő gazdasági körülmények között végrehajtották a költségvetést.
- Minden egybevetve, sikeres évet zártunk – summázta véleményét Bárdy Péter.
A Szövetség Gödöllőért képviselői közül senki nem szólt hozzá az előterjesztéshez és nem is kérdezett azzal kapcsolatosan, értékítéletüket – egy kivétellel – tartózkodással fejezték ki.
Ami a papíron szereplő számadatokat illeti, a terjedelmes dokumentáció tanúsága szerint 2022-ben a gödöllői költségvetés 12,558 milliárd forintos (egy évvel korábban 11,437 milliárd forint) bevételre tett szert, amiből csaknem 7,755 milliárd forintot (egy évvel korábban 7,633 milliárd forint) költöttek el.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a lekötött betét bruttó elszámolási kötelezettsége miatt mutatkozó bevételtöbblettel a pénzforgalmi teljesítés kevéssel több mint 22 milliárd forintra rúg, kiadási oldalon pedig ez a tétel 19,629 milliárd forintot tesz ki.
A kimutatás szerint az alaptevékenységből – a költségvetési szervek megközelítőleg 71 millió forintos jóváhagyott maradványával együtt – eredően közel 2,467 milliárd forintos maradvány keletkezett. Az összeget kettéosztották: kevéssel több mint 2,422 milliárd forint kötelezettséggel terhelt maradvány lett, míg 44,2 millió forintot szabad maradványnak nevesítettek.
A közhatalmi bevételekből (döntően helyi adók) 3,332 milliárd forintos nagyságrendben tervezett forrás (építményadó, telekadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó) az év végére meghaladta a 3,847 milliárd forintot (+15,4%). Főként a helyi cégek jártak az élen a forrás növelésében, akik a reméltnél (2,4 milliárd forint) közel 500 millió forinttal fizettek be többet (2,889 milliárd forint) a gödöllői közkasszába. A 2016 januárjában történt bevezetése óta rendszeresen komoly vita és ellenérzés tárgyát képező kommunális adóból kis híján 230 millió forint folyt be 2022-ben, szűk 14 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Ingatlanok értékesítéséből 205 millió forint bevétel táplálta a helyi közkasszát az elmúlt évben.
Az önkormányzatok állítólagos „kivéreztetésének” némiképp ellentmondó, érdekes adat, hogy tavaly az állam bő 2,764 milliárd forinttal (2021-ben 2,251 milliárd forint) támogatta a gödöllői önkormányzat működését (+22,8%). A város kedvezőnek mondható gazdasági teljesítőképességét az is tükrözi, hogy a magas adóerő-képességből eredeteztethető, akár a „gazdagság büntetéseként” is felfogható szolidaritási hozzájárulásként 640,4 millió forintot (tavaly 730,4 millió forint) vontak el a gödöllői közkasszától.
Nem kevés időt venne igénybe a behatóbb elmélyülés a zárszámadási előterjesztés tételei között, hogy – főként a kiadási oldalon – teljes képet kapjunk arról, papíron milyen pénzmozgásokat hajtatott végre a gödöllői településvezetés az elmúlt esztendőben.
A számhalmaz elemzésekor említést érdemel, hogy az igazgatási feladatokra 1,805 milliárd forintot (az összeg 56 százaléka a polgármesteri hivatal finanszírozására ment el), a szociális és gyermekjóléti feladatokra 1,729 milliárd forintot, a köznevelési feladatokra közel 783 millió forintot, míg a településüzemeltetésre megközelítőleg 866 millió forintot áldoztak mindannyiunk pénzéből. A kötelező feladatokra leköltött összeg kevéssel túllépte az 5,9 milliárd forintot, az önként vállalt feladatokat pedig 150 millió forint táplálta.
A felhalmozási (fejlesztés és felújítás) kiadásokra összességében elköltött 1,482 milliárd forintból jelentősebb tétel az alábbiak megvalósítására jutott 2022-ben:
• polgármesteri hivatal Szabadság tér 6. szám alatti épületének átépítése és bővítése 600,2 millió forint
• közvilágítási hálózat korszerűsítése 310,6 millió forint
• kerékpárút-fejlesztés 142,1 millió forint
• szennyvíztelep és szennyvízhálózat rekonstrukció 113,5 millió forint
• informatikai fejlesztés 96,7 millió forint
• bölcsőde-fejlesztés (egyetemi terület) 70 millió forint
Ha már az „új városháza” megfeneklett beruházását megemlítettük, ne hagyjuk szó nélkül, hogy mibe került tavaly a gödöllői adófizetőknek a lebontott régi épület helyén kialakított főtéri létesítmény (közösségi- és irodahelyiségek) üzemeletetése. Kis híján 38,9 millió forintba.
Összegezve a város 2022. évi papírra vetett gazdálkodását, több következtetés is levonható. Ezek közül az élre kívánkozik, hogy az eredetileg elfogadott ajánlati árnál százmilliókkal többe kerül és a remélt ütemezéstől jócskán eltérően „halad” a 2015 őszétől napjainkig – mindent fontos kiadást egybevetve – alaphangon 3 milliárd forintot felemésztő városháza projekt.
A 2021 tavaszán jogerősen elbukott szálloda-per kapcsán keletkezett 723 millió forintos fizetési kötelezettség a G-Magistratus Zrt. felszámolását követően 439,2 millió forinttal ugyan enyhült, ám a további, a városvezetés részéről rendszeresen hangoztatott 489 millió forintos, polgári peres eljárás során behajtani kívánt „kintlévőségből” az elmúlt évben egyetlen fillér megérkezése sem látszik a számadatok között.
Mindkét „ügy” kirobbanásának oka jócskán vet fel felelősségi kérdéseket, azonban ezek közül egyik sem vezethető vissza azokra a központi intézkedésekre, amik a gödöllői önkormányzat állítólagos – egyben hangzatos – „kivéreztetését” idézhetnék elő…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
