Csorbát szenved Gödöllőn a kommunális adó felhasználásának alapelve
A gödöllői képviselők október 6-i rendkívüli ülésén döntés született – mások mellett – arról, hogy a kialakult energiaválság helyi kezelésére intézkedési terv készül(t), amiben fontos szerep jut a rezsinövekmény-, illetve a közszolgáltatás ellenértékének megfizetésére, valamint a szociálisan rászoruló gödöllői lakosok rezsitámogatására szolgáló Energia Veszélyhelyzeti Működési Alapnak (EVMA), és az energia-megtakarítást szolgáló felújításoknak forrást teremtő Energia Veszélyhelyzeti Fejlesztési Alapnak (EVFA) egyaránt.
Október 19-én a városatyák arról döntöttek, hogy milyen mértékű, a helyi közkassza kiadási oldalát megcsapoló anyagi fedezettel töltik fel az alapokat. Nézzük!
Energia Veszélyhelyzeti Működési Alapnak (EVMA) 2022-ben: 50 millió forint (költségvetési általános tartalékból) 2023-tól a kommunális adóbevétel 50%-a (mintegy 110 millió forint)
Az alap keretösszege az önkormányzati- és intézményi rezsiköltség-növekményre, a szociálisan rászoruló gödöllői lakosok téli rezsitámogatására, valamint a szociálisan rászoruló gödöllői lakosok energia-megtakarítást biztosító fejlesztéseire (nyílászáró-szigetelés, hővisszaverő fólia, LED-es izzócsere, tanácsadás, pályázati lehetőségekről tájékoztatás) használható fel. A szociálisan rászorulók köre a törvényi előírásokat, fogalom-meghatározásokat alapul vevő helyi rendelet alapján határolható be.
Energia Veszélyhelyzeti Fejlesztési Alapnak (EVFA) 2022-ben: 50 millió forint (Körösfői utcai GIM Ház felújítására szánt önerő átcsoportosítása) 2023-tól a kommunális adóbevétel 50%-a (mintegy 110 millió forint)
Az alap keretösszege kizárólag az energia-megtakarításra lehetőséget adó tevékenységekre, karbantartásokra, felújításokra, beruházásokra (például: gázkazán-csere, nyílászáró-csere, fűtési rendszerek energiahatékonyságát növelő fejlesztések, hőszivattyú-rendszerek kiépítése, fűtésre alkalmas klímaberendezések felszerelése, megújuló erőforrások kiaknázását elősegítő beruházások) használható fel.
Az október 19-én hatályba lépő rendelkezésben kitételként szerepel, hogy az alapok pénzügyi keretének felhasználásáról az energiagazdálkodási munkacsoport javaslata alapján a polgármester dönt, határozatairól azonban évente két alkalommal (április és szeptember) számot kell adnia a képviselőtestületnek.
Az energiaválság helyi kezelésével kapcsolatos döntéseket megelőző szóbeli kiegészítések során elhangzott, hogy készülnek a Táncsics Mihály utcai óvoda kazánjának cseréjére, és megújulás előtt áll a szociális otthon – részben felajánlásból – megvalósuló nyílászáró cseréje is. Egyidejűleg, a közbeszerzési eljárás lefolytatása után dolgoznak a palotakerti óvoda energiahatékonyságának növelését szolgáló fejlesztésen, miként a Művészetek Háza Gödöllő épületére telepítendő napelem-rendszerrel kapcsolatos előkészítő munkálatok is haladnak. Gémesi György azt is elárulta, hogy a gödöllői önkormányzat képviseletében – az elkészült „menedzsmentterv” alapján – november 2-án egyeztet az önkormányzat esetleges kompenzációjáról a kormány által erre a feladatra kijelölt miniszteri biztossal, Balla Györggyel.
Adalékként feltétlenül említést érdemel, hogy a kommunális adó 2016-tól történt bevezetése igencsak megosztó volt a gödöllői lakosság körében. A sarc szükségességét igen szavazatával alátámasztó Gémesi és a hozzá hű lokálpatrióta klubos képviselők akkoriban az állami finanszírozás csökkenésére és ebből következően a források pótlására hivatkozva nyomtak igen gombot, és meghatározták, hogy a kommunális adóból befolyó bevétel fejlesztési, ezen belül hangsúlyosan a helyi úthálózat megújulását szolgáló feladatok megvalósítására költhető el. Nincs mit szépíteni a dolgon – miközben zajlik a már-már 3 milliárd forintra rúgó Városháza-projekt és folyamatban van az elveszített szálloda-per elszámolása –, október 19-én ez az alapelv a kényszerintézkedések hatására a téli rezsitámogatás bevezetésével csorbát szenved(ett)...
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|