Varga Kálmán nem pihen, újabb könyvet ír a gödöllői kastélyról
Alig múlt fél éve, hogy Varga Kálmán tollából vaskos kötet jelent meg városunk ékességéről, a Grassalkovich-kastélyról, összefoglalva a műemlék-együttes históriáját, egészen napjainkig. Úgy tűnik azonban, újabb kastélykönyv van a láthatáron… Erről beszélgettünk a szerzővel.- Legutóbb megjelent munkája 460 oldalon tárgyalja a kastély történetét, s jelenleg ez tekinthető a legteljesebb tudományos feldolgozásnak. Miért véli úgy, hogy érdekes lehet ismét kiadni egy könyvet az épületről?
- Valóban, a közelmúltban megjelent kötetbe megpróbáltam belesűríteni mindazt, ami jelenlegi tudásunk szerint a kastélyról elmondható. Ez bizony nem is kevés, ám – mint bármely történészi mű esetében –, itt sem állhat meg az élet és a további kutatások újabb eredményeket hozhatnak. Nos, örömmel mondhatom, hogy az elmúlt hónapokban olyan forrásra bukkantam, ami nem csupán apró részletekkel gazdagíthatja a tudásunkat, hanem a Grassalkovichok korának kastélyát helyezi eleddig nem ismert megvilágításba. Éppen azt az időszakot, amiről meglehetősen keveset tudunk.
- Milyen forrást talált?
- A Grassalkovichok levéltára bő száz esztendeje került a Magyar Nemzeti Levéltárba, ahol egy évtizedekkel ezelőtti tűzvészben jórészt elpusztult. Maradványai között találtam rá egy csodával határos módon megmaradt inventárra, azaz: leltárkönyvre, amit 1752-ben vettek fel és tételesen felsorolja a kastély termeinek berendezését. Szövege ugyan igen szűkszavú, de megismerhető belőle a helyiségek funkciója és hogy az egyes traktusokat kik lakták, és – persze – a bútorzat nemegyszer pontosan beazonosítható minősége. Van annyira jelentős ez a dokumentum, hogy feldolgozva a korábbi kastélykönyv kiegészítéseként, azaz: amolyan „Appendixként” megjelenjék.
- Az évszám alapján ezt a leltárt Mária Terézia előző évi látogatása után vették fel.
- Éppen ez az egyik izgalmas mozzanat, ami miatt érdemes tanulmányozni az öreg iratcsomót! 1752 nyarán készült, amikor még egy év sem telt el a királynő vendégeskedése óta és az emeleti díszterek változatlanul őrizték a királynapok funkcionális elrendezését és fejedelmi dekorációját. Az ingósági tételek tömör felsorolása mögül felsejlik a déli oldalon Mária Teréziának berendezett pompás lakosztály, két szalonnal, két kis kabinettel, egy öltözőszobával, a belső komorna helyével és – persze – a márványozott hálószobával. Atmoszféráját az uralkodói szín, a vörös adta, a falikárpitoktól kezdve a bútorok huzatáig. Ez a lakosztály nagyjából Erzsébet királyné termeinek az „elődje” volt, átellenben pedig – Ferenc József termei helyén – a királynő férje, Lotharingiai Ferenc német-római császár töltötte el a gödöllői napokat. Itt a császárság színe, a sárga uralkodott, és míg a vörös lakosztályt hosszú ideig érintetlenül hagyták, ebbe később Grassalkovich I. Antal költözött be.
- Az urasági használatú termek mellett a háztartásról is megtudhatunk új adatokat?
- Igen, sőt, egészen részletes listák olvashatók a különböző egységek, például, a cukrászat, a konyha vagy akár a nyeregkamra felszereléséig. Az inventár forrásértéke ebből a szempontból, azaz művelődéstörténeti vonatkozásban is különleges, bár a tervezett kötetben én mindenekelőtt a funkcionális térrendszerre és annak történeti elemzésére koncentrálok. Azt is mondhatnám, hogy a kastély 18. századi mindennapi életének tárgyi kultúrája megérne egy külön feldolgozást… úgy vélem azonban, hogy ezt a szép munkát majd a jövő valamelyik kutatója végezheti el.
- Megemlítene néhány kuriózumot a leltárból?
- A bőség zavarával küszködök… Mondjuk nemcsak az épület, hanem a biliárd játék hazai történetében is új adat, hogy egy magyar főúr már 1751-ben már biliárd termet rendezett be a kastélyában, teljes felszereléssel. Vagy említhetném a rossz németséggel írt ún. Lájbstulokat, azaz: szobavécéket, amikkel a lakószobákat ellátták. Meg aztán a leltárt végző írnok stílusa se akármi! Igazi bürokrata lehetett, amit – például – a következő, ládákba csomagolt eszközök bevezetőjéül felrótt címféle is mutat: „Azokon kívül melyek Hoff Mester Keze alá számláltattak Tanálkozik, a mint is numeralizált Ládák szerént aláb Specificáltatik és darabonként Rubricában ki tettetik.”
- Mikorra várható a könyv megjelenése?
- Úgy jövő év március-áprilisában, kiadója a nagy kastélykönyvhöz hasonlóan az Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány lesz.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
