Gödöllői szálloda-per: sokatmondó részletekkel szolgált a pernyertes vállalkozás
Július 13-i, Gödöllői szálloda-per: mi lesz a 675 millió forint sorsa? című cikkünket azzal zártuk, hogy amennyiben megérkezik a jogerősen lezárult perben nyertes felperes (esztergomi Műemlék Ház Zrt.) válasza, arról tájékoztatjuk olvasóinkat.
Nos, a válasz megérkezett, és az alábbiakat tartalmazza:
Az Ön által megküldött sajtóhelyreigazítási kérelemben foglaltak előtt megdöbbenéssel állunk. Gödöllő Város Önkormányzata ugyanis a közöttünk folyamatban lévő perben ennek éppen az ellenkezőjét állította. Felülvizsgálati kérelmében ugyanis a jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését arra hivatkozással kérte, hogy a marasztalási összeg megfizetéséből az Önkormányzatot súlyos, utólag nem orvosolható anyagi hátrány érné.
Az Önkormányzat jogi képviselője a perben azzal érvelt, hogy amennyiben a jogerős ítélet szerinti összeget meg kell fizetnie, úgy az Önkormányzat nem fogja tudni ellátni a közfeladatait.
A perben tehát éppen az Ön által küldött kérelemben foglaltak ellenkezőjét állítja.
Mellékelten tisztelettel megküldjük a végrehajtás felfüggesztési kérelem kivonatát, bár, megjegyezzük, hogy véleményünk szerint az alaptalan. A Kúria ugyanakkor elfogadta az Önkormányzat azon előadását, miszerint: súlyos hátrány érné az ítélet végrehajtásából, és a végrehajtás felfüggesztési kérelmének október közepéig helyt adott.
A jogerős ítélet alapján tájékoztatjuk továbbá Önt a jogi helyzetről, hogy a félreértéseknek a még a veszélye is elkerülhető legyen.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a 675 millió marasztalási összeget a Gödöllői Önkormányzat közvetetten saját magának utalja át.
Ezt az összeget ugyanis a felszámolás alatt álló G-Magistratus Zrt. felszámolója felé kell az Önkormányzatnak megfizetnie.
A megfizetett összeg a felszámolás alatt álló társaság felszámolási vagyona, ami felett kizárólagosan a felszámoló jogosult rendelkezni. A felszámolás elrendelésével a Gödöllői Önkormányzatnak, mint a társaság egyedüli tagjának, és az általa kinevezett vezérigazgatónak, mint az adós társaság korábbi vezető tisztségviselőjének minden rendelkezési joga megszűnt.
A Gödöllői Önkormányzat által megfizetésre kerülő 675 millió forint felett tehát a felszámoló rendelkezik, aki abból a Csődtv. 57. § (1) bekezdése alapján kiegyenlíti a felszámolási költségeket, illetve a hitelezői igényeket. Ehhez elkészíti a zárómérleget, vagy ha a felszámolási eljárást valamilyen okból még nem tudja lezárni, akkor közbenső mérleget készít, amit megküld a bíróságnak jóváhagyásra, majd annak alapján teljesíti a felszámolási vagyonból a hitelezői igények kifizetését.
A valósághoz hozzátartozik, hogy mivel maga a Gödöllői Önkormányzat is hitelezője az adós társaságnak, így hitelezői igénye kielégítéseként a megfizetett marasztalási összeg egy részét visszakapja, azonban – mint a Csődtv. 57. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hitelező – csak a zárómérleg elfogadása után jut hozzá a hitelezői igény összegéhez. Ezen felül a hitelezői igények és a felszámolási költségek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyon is visszajuttatásra kerül a Gödöllői Önkormányzathoz a Csődtv. 61. § (1) bekezdése alapján, ugyancsak a felszámolás jogerős lezárása után.
A marasztalási összeg egy része tehát a Gödöllői Önkormányzatot fogja majd megilletni, azonban a megfizetendő 675 millió forint nem az ő vagyona: se közvetlenül, se közvetetten.
A 675 millió forint felszámolási vagyon, amiből a Gödöllői Önkormányzat részére történő bármilyen kifizetést megelőzően kiegyenlítésre kerülnek a felszámolás költségei, és teljes kielégítést kapnak a G-Magistratus Zrt. hitelezői, köztük cégünk, akinek a hitelezői igénye a késedelmi kamatok folyamatos növekedése miatt jelentősen megnőtt az elmúlt évek pereskedése alatt.
A peres eljárás tárgyát a Gödöllői Önkormányzat és az Önkormányzat által ugyan kizárólagosan tulajdonolt, de önálló jogalanynak minősülő G-Magistratus Zrt. között 2016. január 5. napján létrejött megállapodás érvénytelenségének a megállapítása képezte.
Ebben a megállapodásban a Gödöllői Önkormányzat még a felszámolás jogerős elrendelése előtt elvonta a G-Magistratus Zrt. vagyonát képező, vagyoni értékkel bíró 25 éves kizárólagos használati, hasznosítási jogot, amiből még ekkor fennállt 17 év.
Nyomatékosítani szükséges, hogy ezt a megállapodást Gödöllő Város Önkormányzata és a G-Magistratus Zrt. kötötte. Az előbbit a szerződéskötés során Gémesi György polgármester képviselte, a később felszámolás alá került adós cég részéről pedig az Önkormányzat által kinevezett vezérigazgató, Laurán Csaba járt el.
Erről a megállapodásról állapította meg azt a Budapest Környéki Törvényszék, illetve a Törvényszék ítéletét helybenhagyó Fővárosi Ítélőtábla, hogy érvénytelen.
Az érvénytelenség oka pedig az, hogy a megállapodással a Gödöllői Önkormányzat a Csődtv. 40. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző jogellenes vagyonelvonást valósított meg.
A támadott jogügylettel elvont vagyonnak az értékét a perben igazságügyi szakértő állapította meg, 675 millió forint összegben. A Budapest Környéki Törvényszék pedig az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során kötelezte a Gödöllői Önkormányzatot a G-Magistratus Zrt. ingyenesen megszüntetett vagyoni értékű joga értékének megfizetésére, amely kötelezést a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.
Mind a polgármester úr által a Facebookon közzétett nyilatkozat, mind pedig a szintén Facebookon közzétett június 18-i, az év első képviselőtestületi üléséről készült alpolgármesteri tájékoztató arra utalt, a jogvita alapja, hogy „a kivitelezést végző vállalkozó nem végezte el a munkát” és ezért „közvagyonvédeleméből indult a jogvita”, amiben „több párhuzamos szálon folynak a perek”, és „ezek közül ami már lezárult, az egy büntetőügy volt, ahol azt vizsgálták, hogy ki az aki felelős ezért a problémáért” és „a bíróság jogerősen döntést hozott arról, hogy a várossal szemben álló vállalkozó az, akit a bíróság büntetőügyben elítélt”. Azaz: az Önkormányzat arra utalt, hogy cégünk felelős az egész jogvitáért, sőt, azt érzékeltette, mintha a mi büntetőjogi felelősségünket állapították volna meg az ügyben.
Fentiek alapján tehát nem Gödöllő Város Önkormányzatának a felelőssége az, ami hamis színben került feltüntetésre a sajtóban, hanem a mi felelősségünk, ami egyáltalán fenn sem áll.
Ezen túlmenően szeretnénk kihangsúlyozni azt is, hogy tényszerűen valótlan az az önkormányzati állítás, miszerint: cégünk a kivitelezést nem, illetve nem megfelelően végezte el, és ezért az Önkormányzat jogszerűen tagadta meg a minket megillető garanciális visszatartás kifizetését. Alaptalan az a kifogás, hogy az Önkormányzat a kifizetés megtagadásával a közvagyont védte.
Jogerős ítélet született ugyanis arról, hogy a garanciális visszatartás cégünket megilleti, ami azt jelenti, hogy a garanciális időszak bizonyított hiba nélkül eltelt, ezért a visszatartott összeget a G-Magistratus Zrt. köteles felénk megfizetni.
Az alapügyben született jogerős ítélet tehát kifejezetten elbírálta a Gödöllői Önkormányzat által hivatkozott hibás teljesítés kérdését is, a hibás teljesítést az Önkormányzat nem tudta a perben bizonyítani.
Valótlan állítás tehát az, hogy cégünk a kivitelezést hibásan végezte el, mivel jogerős ítélet igazolja ennek az ellenkezőjét.
Szó sincs tehát közvagyonvédelemről, pusztán arról, hogy az Önkormányzat úgy döntött, hogy nem fizeti ki részünkre a minket megillető vállalkozói díjat, és ennek érdekében az általa tulajdonolt, felénk fizetési kötelezettséggel tartozó G-Magistratus Zrt. vagyonát jogellenesen elvonta, hogy ezzel meghiúsítsa azt, hogy bármilyen megtérüléshez hozzájuthassunk a jogerős bírósági ítélet alapján.
Ezen jogellenes vagyonelvonás miatt indítottunk ellene pert, aminek jogerős lezárásaként sor került a 675 millió forintos kötelezésre – zárul a pernyertes vállalkozás tájékoztatása.
Összegző adalékként szolgálhat, hogy:
• a Kúria a gödöllői önkormányzattal szemben foganatosított végrehajtást nem szüntette meg, csak 3 hónapra, az érdemi döntés meghozataláig felfüggesztette annak teljesítését.
• a 675 millió forintos fizetési kötelezettség teljesítési határidejének kitolódása emelkedést előidéző hatással van a kamatterhekre is.
Részben a 675 millió forint után 2016. január 6-ától járó késedelmi kamatra, aminek alapja a jegybanki alapkamat. Részben pedig a pernyertes vállalkozás által követelt valamivel több mint 70 millió forintos összeg után járó kamatra, aminek mértéke a jegybanki alapkamat (euró alapkamat) + 8%.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
