Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Szálloda-per: jelentős anyagi tehervállalással szembesülhet a gödöllői közkassza

2019-10-03 16:58:51

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács – tartja a mondás. Ha a népi bölcsességet rávetítjük a negyed évszázada lokálpatrióta klubos többségű gödöllői önkormányzat elmúlt közel három évtizedére, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a pozitívumok mellett bizony akadtak megosztó, kínos, mi több, botrányos történések is. Az egyik ilyen az egykori községháza szállodává alakított épületének felújítása, majd működtetése kapcsán kialakult helyzet, ami peres eljárásokhoz vezetett. A jogi folyamatok ugyan még nem zárultak le, ám vannak már olyan megállapítások, amik nem igazán kedvezőek a városvezetésre nézve.

Az mintegy másfél évtizede sem volt kérdéses, hogy sürgősen meg kell oldani az egykori községháza, majd járási hivatal és a 20-as népbolt Dózsa György út 2. szám alatti épületének teljes felújítását, hiszen a szecessziós stílusú belvárosi ingatlan állaga jelentősen megromlott. Abban viszont a 2005 tavaszán hozott képviselőtestületi döntés vitája során megoszlottak a vélemények, hogy az egyfajta PPP-konstrukcióban – azaz: vállalkozói tőke bevonásával – lezajló munkálatok eredményeként szálloda létesüljön az épületben. Mivel a gödöllői önkormányzatban akkoriban is többségben lévő lokálpatrióta klubos képviselők szinte foggal-körömmel ragaszkodtak a hotelhez, a fejlesztéseket az idegenforgalmi funkciónak rendelték alá.


Az Erzsébet királyné nevét viselő gödöllői szálloda 2008 márciusában kezdte meg működését, majd egy évvel később a gödöllői önkormányzat megszerezte a hotel működtetésére életre hívott G-Magistratus Zrt. közel 1,6 milliárd forintos részvénycsomagjának tulajdonjogát. Komoly aggályokat vetett fel, hogy a gazdasági társaság éveken át veszteségesen gazdálkodott: 2008-ban csaknem 53 millió forint, 2009-ben 74,6 millió forint, 2010-ben 79,5 millió forint volt a negatívum. A tisztánlátás érdekében a gödöllői képviselők 2011 júniusában határozatba foglalták, ha nincs más megoldás, az önkormányzat érvényesítse polgári jogi igényeit az Öresund Holding Vagyonkezelő Kft-vel (beruházó és a G-Magistratus Zrt. alapítója), illetőleg – amennyiben szükséges – a G-Magistratus Zrt. vezető tisztségviselőjével, korábbi könyvvizsgálójával, vagy más, felelőssé tehető személlyel szemben.

Teltek-múltak a hónapok, évek, mígnem 2015 decemberében Gémesi György polgármester olyan előterjesztéssel állt elő, hogy a gödöllői önkormányzat Erzsébet Királyné Szálloda Kft. néven alapítson új gazdasági társaságot. A cég létesítésének szükségességét – egyebek mellett – azzal magyarázta a polgármester, hogy az elmúlt időszakban megtörtént a Dózsa György út 2. szám alatt található ingatlan felújítására és hasznosítására létrehozott G-Magistratus Zrt. gazdálkodásának felülvizsgálata. Ennek eredményeként önrevíziót kellett végrehajtani, és a társaság korábbi vezetése nem értett egyet az önkormányzat által elrendelt pénzügyi-, jogi- és műszaki átvilágítással. Ezt követően több eljárás is indult a korábbi menedzsment, a beruházó cég és kapcsolt vállalkozásokkal szemben. A peren kívüli eljárások nem vezettek eredményre, ezért jogi útra terelték a vitás kérdések rendezését.
Annak érdekében, hogy megvédjék az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagyonát, valamint a szálloda üzleti tevékenységének jó hírnevét ne rontsa a múlt lezárásnak folyamata, a viták és perek évekig tartó elhúzódása, illetve ezek következményei, az előterjesztő szerint indokolttá vált az új cég alapítása.

Fordulatot jelentett az ügyben, hogy 2016 decemberében a G-Magistratus Zrt. felszámolás alá került. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a szálloda kivitelezésében résztvevő egyik cég kezdeményezte, miután a G-Magistratus Zrt. egy korábbi jogerőssé vált ítéletben foglaltak ellenére – nem fizette meg számára a garanciális visszatartás összegét, aminek összege eredendően mintegy 70 millió forintra rúgott, napjainkban viszont a folyamatosan halmozódó kamatterhek miatt 150 és 200 millió forint közé tehető nagyságrendűvé vált követelésről beszélhetünk.

A pénzére várakozó gazdasági társaság jogi képviselője ezt követően polgári peres eljárást indított három alperes ellen. Az I. rendű alperes Gödöllő Város Önkormányzata, a II. rendű alperes az Erzsébet királyné Szálloda Kft., míg a III. rendű alperes a felszámolás alatt álló G-Magistratus Zrt. A kereseti kérelem az alperesek között létrejött, a 2015 decemberi előkészítő döntések során a képviselőtestület lokálpatrióta klubos többsége által jóváhagyott határozatokon alapuló háromoldalú szerződés (önkormányzat, Erzsébet királyné Szálloda Kft., G-Magistratus Zrt.) érvénytelenségének megállapítására irányult.

Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék hozott határozatot az ügyben, 2017-ben, majd a jogvita – az alperes fellebbezése miatt – a Fővárosi Ítélőtábla elé került. Itt az elmúlt évben született jogerős határozat, amivel szemben a gödöllői önkormányzat jogi képviselője felülvizsgálati kérelemmel élt a Kúriánál. A Kúria nevében eljáró tanács július elején olyan végzést hozott, miszerint: a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja.

A megismételt eljárás megindult. Az, hogy mikor fejeződik be, egyelőre bizonytalan. Az azonban tény, hogy indoklásában a Kúria tett olyan megállapításokat, amik a gödöllői közkassza számára súlyos anyagi következményekkel járhatnak. Az egyik ilyen, hogy a III. rendű alperes (G-Magistratus Zrt.) még több mint másfél évtizedre szóló kizárólagos hasznosítási jogát a 2016 januári háromoldalú megállapodásban, illetve a 2016 szeptemberében felvett jegyzőkönyv értelmében megfelelő ellentételezés nélkül szüntették meg, amivel a cég vagyona egyértelműen, ingyenesen csökkent. Ebből is következik – mondta ki a Kúria –, hogy

a csődtörvény vonatkozó paragrafusára alapított kereseti kérelem jogalapjában megalapozott.

Az pedig egyelőre inkább beszédes, mint releváns, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a háromoldalú szerződésről úgy vélekedet, hogy az önkormányzat tulajdonosi pozíciója a II. és III. rendű alperes gazdasági társaságokban meglapozta a szerződő alperesek rosszhiszeműségét, és az ügyben vélelmezett tény volt, hogy a szerződések megkötésével az alperesek szándéka a hitelezők kijátszására irányult.

Abból kiindulva, hogy a Kúria a jogalap tekintetében megalapozottnak ítélte a keresetet, a megismételt elsőfokú eljárás során a legfőbb kérdés a követelés összegének tisztázása lehet. Az időtényező is belejátszhat, hogy az előbb-utóbb jogerőssé váló ítélet akár milliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettséget róhat a gödöllői önkormányzatra a felszámolás alatt álló gazdasági társaság javára, a jogellenesen elvont cégvagyon visszajuttatása céljából.

Történjék is bárhogy, a megítélt összeget az önkormányzat számlájáról a felszámolás alatt lévő G-Magistratus Zrt. számlájára kell majd utalni, hogy a felszámoló ki tudja elégíteni a hitelezőket és levonhassa az eljárás költségeit. Ezt követően az esetlegesen megmaradó pénz visszakerülhet a városi közkasszába. Miután a folyamat akár több hónapig is eltarthat, nagy a valószínűsége, hogy ebben az időszakban átmeneti finanszírozási problémákkal kell szembenéznie a település vezetésének. Ezen felül az is fontos kérdés: terveznek-e előirányzatként ezzel az összeggel az önkormányzat költségvetésében?


Stúdióbeszélgetések Gödöllő és környező települések sportolóival

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online