Gödöllői röplabda: 2143 nap alatt a mennyből a pokolba
Verne Gyula azt a címet adta egyik könyvének, hogy 80 nap alatt a föld körül. Ha a francia származású irodalmár legenda élne, és a gödöllői röplabdázás történetének legfrissebb fejleményeiről kellene beszámolnia, nem választhatna más címet, mint azt: 2143 nap alatt a mennyből a pokolba
Az van, hogy 2013. április 19-e és 2019. március 2-a között ennyi nap telt el. Közel hat éve a gödöllői női röplabda-csapat négy pontnyira volt attól a történelmi tettől, hogy bajnoki címet nyerjen. Sajnos, nem jött össze, a Vasas elleni párharc végén meg kellett elégedni az ezüstéremmel (képen). Akkor a szövetség mostani főtitkára, Ludvig Zsolt volt a helyi hatos vezetőedzője, és két olyan centerjátékos (Széles Petra és Hackl Szilvia) is van, akik – könnyeikkel küszködve – átélték az elbukott aranyat, majd mintegy hat esztendővel később azt is, hogy a gödöllői együttes besorolása két évtizedes mélypontra zuhanjon.
Nagy a valószínűsége, hogy a „szomorú szombati” összecsapás miatt szívesen lemondtak volna erről a párhuzamról, de a tények makacs dolgok. Félreértés ne essék, nem őket kell hibáztatni a mennyből a pokolba jutásért. Nagyon nem. Arra azonban egyelőre nincs (és várhatóan sohasem lesz) egyértelmű válasz, hogy kit vagy kiket.
Mert vitán felül áll, a sportág női vonalának utóbbi években tapasztalható eredményességbeli süllyedése nem ok nélküli. Legfeljebb sokan, sokféleképpen próbálják magyarázni a bizonyítványt.
Annyi biztos, a 2010-es évek elején, közepén magasra került a mérce, aminek szinten tartásához a jelenleginél jobb anyagi és létesítménybeli feltételek szükségesek. Elvi kérdésként fogalmazódott meg, hogy a saját nevelésű játékosokra alapozza a klub a jövőjét. Ez derék (nem mellesleg, jól hangzó) szemlélet, ugyanakkor komoly veszélyekkel is járhat.
Vitathatatlan, hogy a minőségi utánpótlás-nevelés Gödöllőn „beindult”, a korosztályos csapatok az utóbbi években rendre bajnoki döntőbe jutnak, és többször fordult elő, hogy onnan éremmel térnek haza.
Azt viszont ne gondolja senki komolyan, hogy kizárólag saját nevelésű játékosokkal a gödöllői klubvezetés megváltja majd a sportág honi elitjének világát. Csodák ugyanis nincsenek. Ezzel a koncepcióval jó esetben a második vonal (nevezzük NB I. Ligának) alsó-, szerencsés esetben közép-szekciójához lehet tartozni.
Önmagában ez nem baj. Ilyen vállalást is lehet tenni. Ehhez viszont legalább két dolgot érdemes lenne mielőbb tisztázni. Részben azt, hogy a döntést tudatni kell minden érintettel. Köztük a szülőkkel, a szurkolókkal, a támogatókkal. Részint pedig azt, hogy ezért a célért érdemes-e akár a játékosállomány, akár a szakmai stáb „légiósaira” anyagi forrást áldozni...
Frissítés! Cikkünk megjelenése után nem sokkal jött a hír, hogy Grózer György, a gödöllői csapat vezetőedzóje lemondott tisztségéről. Utódját még nem nevezték meg. A bajnokságból még hátralévő hat mérkőzésre Szabados István és Szalay Attila készítik fel a lányokat.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 25., csütörtök, Márk
