Gödöllőn is megoldásra szorul a lakosság érdemi részvétele a döntésekben
Az utóbbi hónapokban több helyi beruházással kapcsolatban is megszólaltak a civilek. Ali György és társai a tapasztalatok alapján az önkormányzati közmeghallgatások szabályozásának módosítására készítenek javaslatot, amit jogi és összehasonlító tanulmánnyal alapoztak meg- Gödöllőn annál sokkal súlyosabb problémáról van szó, mint hogy egy magánszemély felfüggeszti egy másik magánszemély tagságát a Facebook-csoportjában – reagált érdeklődésünkre Ali György, aki más helyi civilekkel együtt több környezetvédelmi ügy feltárásában és a lakossági fellépés megszervezésében vesz részt. A Hybern Energy volt Sony-csarnokba tervezett beruházása, valamint a Hongene Hungary üzleti parkban épülő üzeme kapcsán közérdekű adatokat igényeltek, dokumentumokat vizsgáltak, és az engedélyezéssel, a környezeti kockázatokkal, valamint a lakosság tájékoztatásával kapcsolatos kérdéseket hoztak nyilvánosságra.
- Mire gondolsz, amikor a „súlyos problémát” összefüggésbe hozod Gödöllővel?
- Főként arra, hogy meglátásom szerint komoly gondok vannak a lakosság tájékoztatásával és a döntésekben való érdemi részvételével. Ehhez azonban először két, egymástól eltérő közmeghallgatást kell megkülönböztetni.
- Mégpedig?
- A környezeti hatásvizsgálathoz kapcsolódó közmeghallgatás a környezetvédelmi hatóság engedélyezési eljárásának része. Ettől elkülönül az önkormányzati képviselőtestület közmeghallgatása, ahol a lakosság helyi közügyekben kérdezhet és javaslatokat tehet. A kettő nem helyettesíti egymást, és mindkettő gyakorlatával kapcsolatban tapasztaltunk problémákat.
Az önkormányzati közmeghallgatások hiányosságai számunkra különösen a szeptember 17-i, vízügyi témájú gödöllői közmeghallgatáson váltak látványossá. Ha nem ismerhetjük meg előzetesen a szükséges szakmai háttéranyagokat, nehéz felkészülten kérdezni vagy megalapozott javaslatot tenni. A helyszíni válaszokra alig van lehetőség visszakérdezni, és a megválaszolatlan felvetések későbbi sorsát is követhetővé kellene tenni.
Az alsóparki Hattyús mellékág kialakítása elnevezésű projekt esetében különösen komoly problémákat tapasztaltunk az információk hozzáférhetőségével és az érdemi párbeszéddel. Ez önkormányzati beruházás, így itt közvetlenül a város saját döntéseinek előkészítéséről és a lakosság bevonásáról van szó.
- Az önkormányzatok védelmében meg kell említeni, hogy nem minden beruházás engedélyezésére van érdemi ráhatásuk. Emellett a helyi fejlesztésekhez is forrást biztosító iparűzési adóbevétel növelése érdekében a vállalkozások letelepedését általában támogatják.
- Ebben van igazság, de az engedélyezési hatáskört és a helyi szereplők feladatait külön kell választani. Attól, hogy egy üzem környezetvédelmi engedélyéről a kormányhivatal dönt, a jegyzőnek még fontos, jogszabályban meghatározott feladatai vannak a hatósági közlemények helyi közzétételében és az iratok megismerési lehetőségéről való tájékoztatásban. Az önkormányzatnak pedig az eljárásban fennálló ügyféli jogai révén is lehetősége van a helyi szempontok képviseletére, valamint olyan információkhoz is hozzáférhet, amikhez a lakosság sokszor csak rajta keresztül juthat hozzá. Ezzel együtt jár az információk továbbadásának és a lakosság tájékoztatásának felelőssége is. Az önkormányzatnak megvannak a kommunikációs csatornái a lakosság eléréséhez. Ezeket arra kellene használnia, hogy rendszeresen, időben és közérthetően tájékoztasson a valóban fontos ügyek alakulásáról. A város szerepe ezért nem intézhető el pusztán azzal, hogy nem ő adja ki az engedélyt.
Az iparűzési adóbevétel fontos szempont, de mellette a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a környezeti terhelés és a lakosság életminősége is mérlegelendő. Ehhez nyilvános információkra és érdemi párbeszédre van szükség.
Nagyra tartom Gémesi úrnak az önkormányzatiság megerősítéséért végzett munkáját, és ebben a kérdésben messzemenően egyetértek vele. Magyarországon a településeknek rendkívül szűk a mozgásterük: túl kevés forrásról és fejlesztésről dönthetnek helyben. Az önkormányzatiság megerősítéséhez ugyanakkor hozzátartozik a lakosság részvételének megerősítése is. A helyben meghozott döntések akkor nyerhetnek szélesebb bizalmat, ha az érintettek időben megismerhetik a terveket, és érdemben elmondhatják a véleményüket.
- Miben látod a megoldást, hogy ezek a szempontok mind az önkormányzatok, mind a helyi lakosság számára elfogadható módon érvényesüljenek?
- Egyrészt a meglévő tájékoztatási és válaszadási kötelezettségeket következetesen teljesíteni kell. Másrészt az önkormányzati közmeghallgatások szabályozását is tovább kell fejleszteni, amihez az önkormányzati törvény és a helyi szervezeti és működési szabályzat módosítását is szükségesnek tartom.
Fontos lenne a szakmai háttéranyagok előzetes hozzáférhetősége, a felkészüléshez elegendő idő, az érdemi visszakérdezés lehetősége, valamint a kérdésekre és javaslatokra adott válaszok nyilvános követhetősége. A lakossági részvételnek pedig már a döntések előkészítése során helyet kell kapnia, amikor a felvetések még befolyásolhatják a terveket.
- A döntéseket megelőző érdemi lakossági részvételi hiányosságok felszámolásában a kritikai észrevételek önmagukban nem elegendőek. Fontos az is, hogy miként valósuljanak meg a változások.
- Jogos a felvetés, ezért már dolgozunk az erre vonatkozó módosítási javaslaton, és tervezzük, hogy megkeressük vele országgyűlési képviselőinket. A munkát megalapozó jogi és összehasonlító tanulmány elkészült: bemutatja Gödöllő szabályozását, európai jó gyakorlatokat, valamint az önkormányzati törvény és a városi szmsz módosításának lehetőségeit.
Ez közös munka, amihez további tapasztalatokat és javaslatokat várunk. Aki szeretne bekapcsolódni, az itt elérhető dokumentumon keresztül megismerheti az anyagot, és véleményt is tud a linken írni. Előre is köszönjük mindenki segítségét!
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2026. október 19., hétfõ, Nándor
