A vállalati klímacéloknak mérhetőnek kell lenniük
A fenntarthatósági vállalások egyre gyakrabban kerülnek elő üzleti tárgyalásokon is. A befektetők, a megrendelők és a beszállítók konkrét adatokat kérnek: mekkora a vállalat kibocsátása, milyen csökkentést tervez, és miként követi az eredményeket? A jól megfogalmazott cél fontos kiindulópont, de önmagában kevés. A hitelességhez mérés, felelős döntéshozatal és következetes végrehajtás kell.
A klímacél tudományos alapja
A Science Based Targets initiative, vagyis az SBTi olyan nemzetközi keretrendszer, amely segít megítélni, hogy egy vállalat kibocsátáscsökkentési terve összhangban áll-e a klímatudomány megállapításaival. A kezdeményezés a Párizsi Megállapodás céljához kapcsolódik: a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt tartaná. A nettó nulla kibocsátás elérése szintén hosszú távú irányt jelöl ki.
Az SBTi-hez igazodó célok megkülönböztethetők azoktól az ígéretektől, amelyekhez nem társul világos mérési módszer vagy teljesítési terv. A jóváhagyás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a vállalat már csökkentette a kibocsátását: a tényleges előrehaladást folyamatosan nyomon kell követnie. Az ESG-feladatok tervezéséhez és a kapcsolódó kötelezettségek áttekintéséhez ESG bevezetés is igénybe vehető.
Először a kibocsátásokat kell megérteni
A célok kijelölésének alapja a kibocsátási leltár. A GHG Protokoll módszertana szerint a vállalatnak számba kell vennie a saját működéséből eredő közvetlen kibocsátásokat, a felhasznált energiához kapcsolódó terhelést, továbbá az értékláncban keletkező hatásokat. Ez utóbbiakat Scope 3 kibocsátásoknak nevezik. Ide tartozhat például a beszállítók termelése, a munkatársak üzleti utazása vagy az értékesített termékek használata.
A Scope 3 felmérése sok cégnél különösen összetett, hiszen az adatok egy része külső partnerektől származik. Hasznos lehet a legjelentősebb tételekkel kezdeni, majd fokozatosan pontosítani a számítást. Így a vállalat láthatja, hol keletkezik a legnagyobb terhelés, és mely beszállítókkal vagy üzleti területekkel szükséges egyeztetnie. A hiányzó adatokat sem célszerű becslésként feltüntetni magyarázat nélkül: a módszer és a bizonytalanság jelzése a hiteles beszámoló része.
A terv a működésben válik eredménnyé
A kibocsátási adatok akkor hasznosak, ha konkrét intézkedések követik őket. Egy vállalat például megvizsgálhatja az épületek energiaigényét, a fűtési és hűtési rendszerek hatásfokát, illetve a beszerzések környezeti szempontjait. Minden feladathoz célszerű felelőst, határidőt és mérőszámot rendelni. Így az előrehaladás nem pusztán éves jelentésekben, hanem a napi működésben is követhető.
Az energiahatékonysági beruházások előtt műszaki és pénzügyi vizsgálat segíthet rangsorolni a lehetőségeket. Egy energetikai audit például megmutathatja, mely berendezések korszerűsítése indokolt, és milyen beavatkozás mérsékelheti az energiaigényt. A várható megtakarítás mellett a beruházási költséget, a megtérülési időt és az üzemeltetési kockázatokat is mérlegelni kell. A célok rendszeres felülvizsgálata szintén fontos, hiszen a termelés bővülése, egy új telephely vagy a beszállítói kör változása módosíthatja a kiinduló adatokat.
Az EnergyHub cégcsoport energetikai rendszerek felülvizsgálatával és auditálásával, továbbá konkrét intézkedési tervek készítésével támogat vállalatokat és intézményeket. A beruházások megvalósításához műszaki és pénzügyi segítséget is nyújtanak. Az ilyen munka az ESG-célokat a mindennapi energiahasználathoz kapcsolja, és alapot teremthet a kibocsátás mérhető csökkentéséhez. Kép forrása: esg.energyhub.hu (x)
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2026. október 16., péntek, Gál
