Kecskés Józseffel, a helyi kultúra és közművelődés szaktekintélyével bővül a gödöllői díszpolgárok köre
A Gödöllő Díszpolgára kitüntetés 1996-os újraalapításától kezdődően 30 személy részesült a címben. Azóta – a 2011-es és a 2016-os esztendőt leszámítva – rendszeresen találtak a város legrangosabb, díszoklevéllel és a település címerével ékesített arany pecsétgyűrűvel honorált elismerésére méltó személyt. A díjjal 2024 decemberétől 500 ezer forint pénzjutalom is jár, illetve további – itt olvasható – kiváltságok is megilletik a díszpolgárrá választott személyt.
A gödöllői képviselőtestület tagjai – a polgármester javaslatára – június 11-én zárt ülésen határoztak arról, hogy 2026-ban ki vehesse át a település legrangosabb elismerő címét. A választás az októberben 80. születésnapját ünneplő Kecskés Józsefre esett, akit – elismerve kiemelkedő szakmai életútját, magas szintű közösségi tevékenységét és értékteremtő munkáját a város életében – a településen kialakult hagyomány szerint az augusztus 20-i, a Művészetek Háza Gödöllő épületének színháztermében 16 órakor kezdődő városi ünnepségen tüntetnek ki.
Kecskés József 1946 októberében született. Több mint ötvenéves szakmai pályafutása során megszámlálhatatlan tárlatnak rendezője, kurátora. A gödöllői és részben az országos kulturális élet megkerülhetetlen személye.
 Debrecenben megszerzett diplomájával Balmazújvárosban igazgatóként irányította a Veres Péter Művelődési Központban folyó munkákat. A közművelődés szinte minden területével foglalkozott, itt tanulta meg a szakma készségeit, módszereit, technikáit: kiállítás rendezést, olvasó- és fotóstáborok, fotó- és képzőművészeti alkotótelep szervezését. 1979-ben pályázat útján Gödöllőre került az akkor épülő művelődési központ vezetőjeként. Kétéves előkészítő munka várt rá: szakmai koncepció készítése, munkatársak választása, részvétel a művelődési tevékenység infrastrukturális hátterének megteremtésében, az épület funkcióinak formálásában. Tágas kultúrakép és kultúrafelfogás jellemezte. A hiteles értékválasztás és értékközvetítés, a társadalmi érzékenység és a társadalmi elfogadottság volt elsődleges számára. Nagysikerű színházi előadások, képző- és iparművészeti, népművészeti kiállítások tették országosan ismertté a Művelődési Központot. Hagyományőrző népi együttesek és a Gyermekszínjátszók találkozója, a Néptáncosok majálisa, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ által szervezett „Fa ága rügyével” Kárpát-medencei Magyar Népmesemondók Találkozója szervezése is az ő nevéhez fűződik. A Művelődési Központ tehát országos elismertségű volt, minden, akkoriban létezett szakmai díjat megnyert.
Közben önálló közművelődési munkaterületeken is dolgozott körzeti módszertan, filmes programok, képző-, ipar-, fotó- és népművészeti kiállítások rendezése a Gödöllői Galériában és másutt, családóvó nyári egyetem szervezése, cigány közművelődési programok, városi, megyei, országos nagyrendezvények szervezése, rendezése, pályakezdő művészek menedzselése.
Az ország minden pontjáról kapott meghívásokat művészeti, néprajzi, helytörténeti kiállítások rendezésére Budapesttől Dunaszerdahelyen át Kolozsvárig. Tanított a debreceni, nyíregyházi, egri, szombathelyi, zsámbéki, esztergomi főiskolákon, Salgótarjánban, az ELTE BTK-n, és szemináriumot vezetett a Művelődési Minisztérium Vezetőképző Intézetének Tehetséges Fiatal Közművelődési Szakemberek Speciális Posztgraduális képzésén. Szakértői, kurátori feladatokat végzett az ágazati minisztérium megbízásából, valamint megyék, városok, községek önkormányzatainak felkérésére.
Részt vett és konkrét szakmai feladatot látott el helyi és megyei egyesületek, alapítványok munkájában – például – Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítványban (kurátor), a Népi Mesterségek Pest Megyei Egyesületében, a Gödöllői Új Művészet Közalapítványban (titkár, kurátor). Gödöllő közéletében is aktívan vett részt: önkormányzati képviselő és a képviselőtestület kulturális bizottságának tagja volt 1990-1994 között.
Később, 2002-ben a közhasznú társasággá alakult intézmény szakmai igazgatóhelyettesi feladataival bízták meg. Különleges szakterülete volt, például, a civil szervezetek munkájának segítése, a kisebbségi önkormányzatok (német, görög, cigány, lengyel) kulturális munkájának támogatása.
Nagy kedvence a zene, ezért 2003-ban elvállalta a gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány titkári, majd képviselői feladatait. Szakmai sikereit mindvégig elismerték. Már 1983-ban megkapta a „Kiváló népművelő” címet, egyéb kitüntetései közül kiemelkedő a „Bessenyei György – Díj” (1995) és a Magyar Népművelők Egyesületének „Fekete Dió Díja” (1997). Szűkebb pátriája, Gödöllő Város Önkormányzatától Kecskés József 1999-ben „Gödöllő Kultúrájáért Díj”-at, 2020-ban Gödöllő Városért kapott, majd 2021-ben „Pest megye Népművészetéért díjban” részesült, idén márciusban pedig a „Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat” kitüntetést vehette át Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől.
Miként azt az utóbbi években megszokhattuk, Szent István gödöllői ünnepén adják át a Gödöllő Városért díjakat is. Ebben az esztendőben – a felhívásra beérkezett 3 jelölés (2 személy és 1 közösség) „elbírálása” után – dr. Pappné Pintér Csilla, a Gödöllői Óvoda májusban pályázat nélkül ismételten megbízott vezetője, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, valamint a Halász Árpád szakmai irányításával működő Gödöllői Kutyasport Központ közössége lesznek azok, akikkel bővül a város – 1997-ben alapított – második legrangosabb kitüntető címével elismertek névsora. A díjhoz díszoklevél, Világfa-kisplasztika, valamint pénzjutalom jár. Ez utóbbi a magányszemélyek esetében 400 ezer forintos, közösség esetében pedig 500 ezer forintos összeg.
A városvezető személyes döntése alapján a 400 ezer forintos pénzjutalommal járó Polgármesteri Aranyérem Gödöllőért elismerést idén Koncz Andrea, a városközpontban található Sissi fagyizó alapító-tulajdonosa és fagylaltmestere veheti át az ünnepi rendezvényen.
|
Kulturális programok a gödöllői kastélyban
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2026. augusztus 18., kedd, Ilona
