Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A 2015 szeptembere óta húzódó gödöllői Városháza-projekt fejleményeit behatóbban követők emlékezhetnek rá, hogy a Szabadság tér 6. szám alatti épület bővítése és átépítése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás csak másodszorra, 2020 tavaszán járt eredménnyel (a nyertes ajánlat bruttó 1.269.729.000 forint volt). A vállalt építési munkálatokért azonban csak 2021-ben kellett közpénzt utalni a kivitelezőnek, méghozzá 399.914.756 forintot. A fordított ÁFA miatt kifizetett összeg pedig 80.982.738 forintra rúgott. Egy évvel később az építési célra kifizetett összeg 513.634.942 forint volt, míg a fordított ÁFA 71.293.000 forinttal terhelte a gödöllői közkasszát. Összegezve: 2021-re és 2022-re együttesen 1.065.825.436 forintot emésztett fel a belvárosi hivatali épület át- és kialakítása.
Az elmúlt esztendő ez irányú pénzköltéséről – mivel a zárszámadási adatok még nem állnak rendelkezésre – csak annyit lehet tudni, hogy 1.108.045.752 forintos keret állt városháza-építés célra rendelkezésre. Idén ez a tételt a 2024-es költségvetési javaslat alapján 1.132.142.957 forintban állapították meg.