Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Egy közeli bolt több mint vásárlási hely – a mindennapi élet része, ahol ismerős arcokkal találkozunk, ahol szóba elegyedünk, ahol a bevásárlás nem fáradtság, hanem otthonos rutin. Ha távolabb kell menni, az sokszor időigényes, kényelmetlen és személytelen. Ezért várják már nagyon – elsősorban – a kertvárosban élők, hogy az Arany János utcában november 5-én, szerdán 8 órakor végre újra kinyisson a COOP-üzlet, ami ezután nemcsak egy modern bevásárlási lehetőség, hanem továbbra is a közösség mindennapjainak része lesz.
November 4-én dr. Gyuricza Csaba rektor és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében adták át azt a moduláris biogázüzemet, ami a Biohulladék Hasznosítási Központ részét képezi. Ez a központ a világ egyetemei között egyedülálló módon elkülönítetten gyűjti és kezeli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusán keletkező biológiailag bontható hulladékot.
Természetközeli erdőgazdálkodás és az erdőlátogatási feltételek javítása: ez a két fogalom határozta meg a Pilisi Parkerdő munkáját 2021-ben. Miközben minden korábbi mértéket meghaladóan emelkedett és év végére elérte a 32 milliót a látogatók száma a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben, 2021-ben folytatódtak az élőhelyfejlesztést és az erdei ökoszisztéma védelmét, megerősítését célzó programok.
A meglévők mellett új erdők is születtek: a Pilisi Parkerdő is részt vett az állami erdőgazdaságok 2019-ben indult, az új lendületet kapott erdőtelepítéseket, s az erdők mind növekvő értékét jelképező emlékerdő-programjában: a Gödöllői Erdészeti Arborétumban lévő, felhagyott invazív fajokkal benőtt területet rekultiválva, 1,2 hektáros emlékerdőt hozott létre.
A fenntartható erdőgazdálkodásnak mára szerves része a növekvő erdőlátogatási igények kielégítése: az erdőgazdálkodóknak olyan fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, amik segítik az embereket a természetkárosítástól mentes tömeges erdőlátogatásban. A testedzés iránt elkötelezett erdőjárók az idei évben már több közismert helyszínen is szabadtéri fitneszparkban tehetik próbára erőnlétüket. A Pilisi Parkerdő emellett a gyermekek környezeti nevelésére is gondolt: tematikus játszótérrel gazdagodott a Hármashatár-hegy, a Szilfa-tisztás, valamint a hűvösvölgyi Nagyrét és a Gödöllői Arborétum is (képen). Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.