Október 13-a óta tudható, hogy – két forrásból – 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A rekonstrukciós munkálatok a terv szerint jövő év második felében kezdődnek és kilenc évig tartanak. A bejelentés erősen felkorbácsolta a közvélekedést: voltak, akik kifejezetten örültek a hírnek, míg mások kétkedésen alapuló kritikával illették a történteket.
De, mit mond a szakember? Többek között erről is kérdeztük Varga Kálmán történészt, akinek szakmai munkássága, tudományos kutatómunkája az 1980-as évek vége óta összeforr a gödöllői Grassalkovich-kastély történetével, feltárt és rejtett kincseivel.
Október 23-án a délelőtti órákban zajlott le a városi megemlékezés-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából. Ahogy azt megszokhattuk, idén is a gödöllői nemzetőrség egykori épületének (Bezsilla-villa) Szabadság út 9. szám alatt lévő kertjében a négy esztendővel ezelőtt felállított emlékműnél koszorúztak magánszemélyek, illetve az önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a különböző helyi intézmények és szerveztek, valamint a politikai pártok képviselői.
Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magán-egészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására. Az ügyészség ellenőrzései e körben számos esetben jogsértést tártak fel, mondván: a magán-egészségügyi szolgáltató általános szerződési feltételei sok esetben tisztességtelennek tekinthetők – olvasható a vádhatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Kezdetben az esős időjárás nem igazán kedvezett a Magyar Vöröskereszt Pest megyei Szervezete által április 26-ára meghirdetett 43. Pest megyei elsősegélynyújtó versenynek, aminek helyszíne Gödöllői Királyi Kastély festői szépségű parkja volt. Az égiek az idő előrehaladtával azonban megkegyelmeztek az általános- és középiskolai, valamint felnőtt kategóriában egymással rivalizáló csapatoknak, akiknek több állomáson kellett számot adniuk elméleti- és gyakorlati tudásukról a különböző baleseti szituációk következtében külső- és belső sérüléseket szenvedett imitátorok megsegítésével, egészségi állapotuk stabilizálásával.
Az elsősegélynyújtók teljesítményét a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ korábbi igazgató-főorvosa, dr. Szabadfalvi András vezette szakmai zsűri értékelte, amely mindhárom kategóriában a ceglédieket helyzete az első pozícióba. Városunkból a Református Líceum, a Török Ignác Gimnázium és a Premontrei gimnázium formációi álltak rajthoz az ifjúságiak mezőnyében. A legjobb eredményt a Premontrei gimnázium csapata érte el, amely az 5. helyen végzett.
A Gödöllői Testvérvárosi Egyesület meghívására külön kategóriában indultak a dunaszerdahelyi, a zentai, az ekecsi, a somorjai és a nagyváradi delegációk versenyzői. Közülük a legjobban a Szerbiából érkezett zentaiak teljesítették a feladatokat, megelőzve a szlovákiai dunaszerdahelyiek és somorjaiak egységét.