Gödöllői szemszögből nézve minden bizonnyal a hónap híre volt, hogy 40 milliárd forintos – részben OTP Banki, részben kormányzati – támogatás szolgálja a Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítását. A nem mindennapi finanszírozási konstrukcióval megvalósuló beruházás-sorozat kapcsán számos dezinformáció (szalonképesebben: tévhit) látott napvilágot, főleg a közösségi oldalakon megjelent hírek kommentjeiben. Azt gondoltuk néhány tény(adat) tisztázásra szorul, ezért dr. Ujváry Tamást, a gödöllői műemlék-együttest működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatóját kértük meg arra, hogy segítsen eloszlatni az olvasói és kommentelői „félreértéseket”.
Idestova 114 éve, 1911. november 25-én indult meg a HÉV-közlekedés Gödöllőn. A ma már H8-as jelzésű gödöllői HÉV-vonal első, villamosított szakasza a budapesti Keleti-pályaudvar és Cinkota között szállított utasokat. Később Kerepes lett a végállomás, majd átadták a forgalomnak a Kerepes és a gödöllői MÁV-állomás közötti, 12,8 kilométer hosszúságú szakaszt. A villamos- és gőzüzemre egyaránt berendezett pályatest felépítményét 30 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették és 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. Érdekesség, hogy a „villanyos” eredetileg kék színű volt, zöldre az 1933-as cserkész-világtalálkozó idején festették.
2010. november 28. Polgármesterünk és két helyettese, járulékok és egyéb, kiegészítő juttatások nélkül havi, bruttó 1.521.775 forinttal terhelik a helyi közkasszát.
A gödöllői képviselőtestület 13 tagjának tiszteletdíja egy hónapban bruttó 2.023.714 forintos, járulékok nélküli kiadást jelent, míg a 34 külsős bizottsági tag együttesen – járulékok nélkül számolva – bruttó 1.300.976 forintra tarthat igényt az adófizetők pénzéből havi szinten.
Az ez irányú összkiadás havonta bruttó 4.864.490 forint, évente 58.373.880 forint, míg egy négyéves választási ciklusra vetítve 233.495.520 forint.