Ünnepélyesen átadták Teleki Pál megújult gödöllői síremlékét
Október 30-án a délelőtti órákban megvalósult az, amiről március közepén Péterfi Gábor (Szövetség Gödöllőért) önkormányzati képviselő tájékoztatta a települést irányító grémium tagjait. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) honlapján megjelent beszámoló szerint megújult Teleki Pál síremléke Gödöllőn.
Magyarország egykori miniszterelnökének nyughelye több mint egymillió forintból újult meg a Nemzeti Örökség Intézete jóvoltából. A NÖRI a síremlék megújítása mellett – úgynevezett – okos parcellakővel is megjelölte a máriabesnyői régi temetőt: a QR-kód beolvasásával az itt nyugvó hírességek életrajza könnyen elérhető.
A megújult síremlék október 30-án lezajlott ünnepélyes átadóján Vécsey László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője (képen jobbra) Teleki Pál kapcsán azt hangsúlyozta: évszázados magyar dilemma, hogy hogyan lehet a nagyhatalmak ütközései közepette egy független, semleges országot megtartani.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (képen balról a második) arra mutatott rá, hogy Teleki Pál nemcsak a magyar történelem kimagasló személyisége, hanem egy európai politikus volt, akinek nem meglepő módon a gondolatai összecsengenek a mai törekvéseinkkel: birodalmakkal szemben a szabad nemzetek európai közösségét képviselte. Beszédében Teleki Pált idézte:
„Európa változatossága adott tény. S én úgy hiszem, hogy Európa sorsáról való minden vitában, gyógyítására irányuló minden kísérletben számot kell vetnünk Európának evvel a változatosságával. (…) Európa ezen jellegének megszűntetése és minden cselekedet, amely e felé törekedne, ártalmas volna Európára és fejlődésére.”
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója (képen jobbról a második) elmondta: itt az ideje a Teleki Pálhoz hasonló történelmi személyiségeket a regnálásuk alatt zajló történelmi eseményektől függetlenül szemlélni és személyiségükhöz mérten megítélni. Teleki Pál Horthy Miklóshoz és Prohászka Ottokárhoz hasonlóan olyan korban élt, ahol szűk mozgástérbe kényszerülve igyekezett politikai döntéseket meghozni.
Péterfi Gábor történész, önkormányzati képviselő (Szövetség Gödöllőért, képen balra) az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Teleki Pálnak második miniszterelnöksége idején lehetősége nyílott arra, hogy Magyarország visszaszerezze a Trianonban elveszített területeinek egy részét. Fenntartotta a tengelyhatalmakkal meglévő barátságos viszonyt, ugyanakkor felismerte azt is, hogy a háborút Németország nem nyerheti meg, ezért is törekedett arra, hogy a revíziónak minél szélesebb nemzetközi támogatottsága legyen, egyik politikusát például az Egyesült Államokba küldte emigráns kormány létrehozása céljából. Teleki próbált egyensúlyozni, nem vett részt például a náci Németország Lengyelország elleni akciójában, politikája a revízió kiteljesítése mellett a fegyveres semlegességre épült. A kettő – mint kiderült – összeegyeztethetetlennek bizonyult, ez vezetett a tragédiájához. Teleki Pál volt az a politikus, aki főcserkészként a cserkész világtalálkozót Magyarországra, ezen belül Gödöllőre hozta 90 évvel ezelőtt, ezzel a trianoni békediktátum után Magyarország elszigeteltségét jelentősen csökkentette, hazánkat a világ térképére helyezte – olvasható a NÖRI honlapján.
Széki gróf Teleki Pál (1879-1941)
Az 1879. november 1-jén született Teleki Pál politikus, földrajztudós, főcserkész és egyetemi tanár volt. A béketárgyalásokon, majd a trianoni békét követően szakmai érvekkel, egyebek mellett az ismert vörös térképpel (a térképen a vörös szín jelölte a magyar nemzetiséget) igyekezett alátámasztani a magyar törekvéseket. 1920-ban külügyminiszter, 1920-21-ben miniszterelnök, 1938-39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-től ismét miniszterelnök volt.
Az általa vezetett kormány működésének idején történt Kárpátalja, illetve a második bécsi döntés után Észak-Erdély visszacsatolása. A 2. világháború kitörésekor elhárította a németek kérelmét, amely Magyarországot felvonulási területté tette volna a lengyelek elleni hadjárathoz. Politikáját tekintve ekkor az olasz álláspontot követte, ami a „fegyveres semlegességet” képviselte, többek között az ország az ő kezdeményezésére fogadta be a lengyel menekülteket.
1940 végén Magyarország Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött a semlegesség megőrzésének egyik állomásaként. Az 1941. márciusi belgrádi németellenes fordulat nyomán azonban Hitler éppen Jugoszlávia ellen kérte Magyarország katonai együttműködését, revíziós lehetőséget ajánlva fel. Teleki nem vállalta fel a délszláv állam elleni támadás negatív következményeit, 1941. április 3-án öngyilkos lett, Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni akciót.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. május 2., csütörtök, Zsigmond
