Hetven éve hunyt el a magyar Edisonként tisztelt, gödöllői születésű Mihály Dénes
Hetven évvel ezelőtt, 1953. augusztus 29-én hunyt el a „magyar Edisonként” is emlegetett tudós, feltaláló, fizikus Mihály Dénes, az „európai televíziózás atyja”, akinek Gödöllőn utca őrzi nevét. A Mihály Dénes-köztől nem messze található az Ambrus Zoltán-köz. Kettőjüket rokonsági kapcsolat köti össze: az író húga, Ambrus Mária egyik gyermeke volt Mihály Dénes.
Ha 1790-es évek végéig visszamegyünk az időben, egészen a Grassalkovich-uradalomig jutunk: Foltényi (Foltin) János az uradalom prefektusának leánya, Mária az 1800-as évek elején Kovacsóczy Mihály gazdatiszthez ment feleségül. Természetes, hogy az 1820-as években Johanna lányuk férje is gazdatiszt lett Speth (Spett) Ferenc személyében. Lányuk, Spett Vilma Ambrus József vasúti tisztviselőhöz ment feleségül. Gyermekeik: Ambrus Zoltán író, Ambrus Vilma tanítónő és Ambrus Mária, aki Mihály József író, orvos, tanár felesége lett. Egyik gyermekük Dénes, 1894. július 7-én, Gödöllőn látta meg a napvilágot.
Halálának 70.évfordulója alkalmából a „Telehor” feltalálójáról szeretnék megemlékezni. Az állóképek majd mozgóképek továbbítása az ő nevéhez fűződik. Húga, Mihály Edith visszaemlékezéseiben egészen ifjú korától írt bátyja technikai zsenijéről. (Köszönet a Postamúzeumnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta ezt a páratlan anyagot: „Mihály Dénes emlékezete, írta dr. Nyáry Boldizsárné Mihály Edith.)
Dénest kora gyermekkora óta nagyon érdekelte a technika, a tárgyak működése, így aztán szerelt és tanulmányozott. Már 12 évesen műszaki rajzokat készített a „találmányairól” és lelkesen szétkalapált minden fémből készült tárgyat „tudós” barátaival együtt – emlékezett édesanyja ezekre az időkre. Sőt, később arra vetemedett, hogy szétszedte nagybátyja méregdrága Ford autóját, hogy megtudja: hogyan is működik benne a motor (persze, utána összerakta!). Ez alapján írta meg 16 évesen először az automobilról, majd a motorkerékpárról szóló könyvét, amit vizsgatankönyvként használtak hosszú ideig a „soffőrképzésben”.
Hetedikes realista volt, mikor szabadalmaztatta a tűz- és betörés ellen védő berendezését pénzszekrények számára és különböző újításokat csinált az írógépeken… …édesapjuk külföldi útja alkalmával Dénes is vele volt, mikor Münchenben a híres Korn Arthúr professzor tartott előadást a képtáviratozásról. Dénes hozzászólt és megkérdezte tőle, mi a véleménye a távolbalátásról? Korn azt felelte neki: fiatalember az megoldhatatlan… …Dénes nagyon jól tudta mi az a képtáviratozás… …hazajött, július 7-én lett 18 éves, és két hónapra rá, megcsinálta a távolbalátást.
Ez volt 1912-ben... …1928-ban Berlinben mindenki meggyőződhetett róla, hogy Mihály Dénes átadta készen a televíziót a világnak. Az a botra támaszkodó öregedő úr is meggyőződhetett arról, aki így írta be a nevét a vendégkönyvbe: Arthur Korn. Szép volt tőle, hogy eljött megnézni a fiatal fiú művét, aki 1912-ben oly bátran szembeszállt vele a távolbalátás kérdésében. „...mint gyermek úgy dolgozott már, mint az ifjú, mint ifjú olyanokat művelt, ami meglett férfinak is becsületére váltak. 1914-ben kitört a régen fenyegető világháború. Dénes elment a minisztériumba és felajánlotta szolgálatait, hogy a frontról hazatérő autókat ő és barátja ingyen kijavítják, s azokat mindjárt vissza lehet irányítani a frontra. Jelentették ezt Tisza Istvánnak, akinek nagyon tetszett a magyar fiúk áldozatkészsége és el is rendelte, hogy ezt az autójavító üzemet meg kell csinálni. A gondolat jó is volt és eleinte szépen ment minden, az üzem folyton bővült”.
Később, sajnos egy rágalmazó levél miatt az önkéntesként szolgáló Mihály Dénest fogdába zárták, majd később felmentették. Betegen jött haza, szanatóriumba kellett vonulnia... Visszatérve a távolbalátásra: „...1917 augusztus 25-én beadta a szabadalmakat és szabadalmaztatta az elektromos távolbalátást az egész világon. Egészben és részleteiben is. A távolbalátást hetvenhat szabadalom védte.” A háború befejeződése után előbb Budapesten, a Telefongyárban dolgozott, itt végezte kísérleteit. A gyáron belüli viszálykodás miatt ez egy idő után lehetetlenné vált. Amerikába és Németországba is hívták, hogy biztosítják a feltételeket a további kutatásaihoz. A Berlini Postát választotta. „1922-ben még Pesten megírta nagy könyvét a távolbalátásról... …1923-ban adta ki… ...német nyelven Berlinben. A könyv nagy feltűnést keltett, a világ összes országa felfigyelt rá.
1925-ben megnősült, neki azonban magyar lány kellett feleségül. Elvette erdőtelki Halmay Gizellát. Gyermekük sajnos nem született. Mindvégig megtartotta magyar állampolgárságát, évente hazalátogatott szüleihez és tartotta a kapcsolatot a magyar kutatókkal.
Budapestre 1936-ban találmánya bemutatására jött. Nagy ünnepléssel fogadták előbb a Keleti-pályaudvaron, majd másnap szülőhelyén is. Pesten és Gödöllőn is nagy érdeklődés közepette mutatta be a „Telehort.
Utoljára 1940-ben, édesanyja temetésén volt Budapesten, aztán már nem jöhetett haza. A hitleri Németországban üldözöttek rejtegetése és menekítése miatt internálás és koncentrációs tábor várt rá, ahol korábban szerzett tüdőbaja kiújult és végül tuberkulózisban halt meg Berlinben 1953-ban, ott is van eltemetve.
Gyermekkora színhelyéről, Gödöllőről nem feledkezett meg soha: 1930-ban, a Szent Imre év alkalmából anyagi támogatást adott Szent Imre herceg szobrának a felállításához. Az utókor, a gödöllői lokálpatrióták sem feledkeznek meg városunk híres szülöttéről. Őrizzük és ápoljuk emlékét. Szlávik Jánosné helytörténész
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 27., szombat, Zita
