Nem látszik jobb megoldás, mint felszámolni a hulladékgyűjtő szigeteket Gödöllőn
Mindennapossá vált a szemét-kérdés Gödöllőn (is). A különféle hulladékok összegyűjtésének és elszállításának egyik fő elemét a szelektivitás lehetőségét elvileg biztosító hulladékszigetek képezik. Azok a hulladékszigetek, amikből annak idején 43 darabot létesítettek városunkban. Ezek az objektumok szerves részét képezték a 2000-es évek elején megálmodott és jelentős európai uniós támogatásból útjára indított Zöld Híd programnak.
A program azonban az évek múltával – nem érdemes firtatni, hogy miért – jókora gellert kapott, aminek egyik ékes negatívuma, hogy megépült, ám mégsem működik a Kőrösi-Csoma Sándor utca végén – állítólag érzékeny vízbázisra – létesített hulladékudvar. Pedig, ha ez működne, más megvilágításba lehetne helyezni mindazt a – város több pontján nap mint nap érzékelhető, elképesztő szemétkupacos – látványt, ami a jogos felháborodás fő kiváltó oka.
Bevált mentalitás ebben a kérdésben is az egymásra mutogatás. A történet alapvetően háromszereplős: van a közterületek tisztaságáért felelős önkormányzat, van a szemétlerakás módjáról különböző módon gondolkodó állampolgár és van a szemétszállítási szolgáltatást végző gazdasági társaság.
• Azt mondja az önkormányzat, szerinte a szolgáltató köteles kellő rendszerességgel elszállítani a szemetet és rendben tartani a hulladékszigeteket.
• Azt mondja a szolgáltató cég, hogy szerinte az edényzeten kívüli hulladékot (a családi házas övezetben is így van) nem köteles elszállítani, az köztisztasági kérdés, és mint ilyen, önkormányzati feladat- és hatáskör.
• A hulladékot termelő állampolgár jószerivel nem mond semmit, inkább cselekszik. Ha kellően intelligens, akkor jól, ha nem vagy pusztán lusta, akkor felelőtlenül.
A július 1-jétől életbe lépett MOL-koncessziós helyzet hozhat javulást a kialakult áldatlan állapotok kezelésében, de ehhez a szereplők okos(abb) döntése is kellhet. A teljesség igénye nélkül nézzük, milyen szempontrendszer alapján, milyen lehetőségek mutatkoznak a helyzet várható jobbítására!
• Miután a gödöllői hulladékszigeteken (a táblák is ezt mutatják) gyakorlatilag megszűnt a papír és a műanyag szelektív gyűjtése, pusztán az üvegért nem biztos, hogy érdemes fenntartani ezeket a helyeket. Ráadásul, a MOL, mint koncesszor a jövőben várhatóan csökkenti az üveggyűjtő szigetek számát.
• Napról napra egyértelműbb, hogy a hulladékszigetek vonzzák azokat, akik minél egyszerűbben és olcsóbban kívánnak megszabadulni – esetenként veszélyes – hulladékaiktól, és a guberálók számára is „aranybányát” jelentenek.
• A szolgáltató sok esetben tapasztalja, hogy akár az edényzetbe, akár azok mellé olyan hulladék kerül, ami nem tartozik a közszolgáltatás körébe. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint az ingatlan tulajdonosát – a gyűjtőszigetek esetében az önkormányzatot – az illegális hulladék lerakásért felelősség terheli.
• Többen arra esküsznek, hogy a hulladékszigetek bekamerázása elrettentő hatást válthat ki. Az utóbbi években sokmillió forintot áldozott erre a célra gödöllői városvezetés, ám az intézkedés hatékonyságának mértéke jócskán megkérdőjelezhető.
• Jó szolgálatot tenne, ha működne a – létesítésekor az ott élők heves tiltakozását kiváltó – Kőrösi-Csoma Sándor utca végi, napjainkban egyfajta torzó benyomását keltő hulladékudvar. Már csak azért is, mert az ott leadható hulladékok törvényileg szabályozott körét főként az egymástól külön gyűjtött másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag, fém- és zöldhulladék, gumiabroncs), a lakossági veszélyes hulladékok (háztartási berendezés, elektronikai hulladék, szárazelem, akkumulátor, festék- és lakkmaradék, sütőzsiradék, növényvédőszer-maradék, fénycső és izzó, fáradt olaj és veszélyes anyaggal szennyezett csomagolóanyagok), az építési- és bontási hulladékok, illetőleg – kisebb mennyiségben – a háztartási lom alkotják. Egyfajta menekülési lehetőségként ott van a Repülőtéri úton megközelíthető Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ, ahol térítési díjat számolhatnak fel a lerakásért.
• Több, környékbeli (például: váci) példa is mutatja, hogy a hulladékgyűjtő szigetek felszámolása jelentősen javítja a helyzetet. Akik már éltek ezzel a lehetőséggel, tapasztalatból mondják, hogy a probléma nem azonnal oldódott meg, viszont az „átállási idő” jelentősen lerövidíthető, ha a szigetek helyén más, hasznos funkciót alakítanak ki (például: parkoló, zöldterület).
• Május második felében két hulladékgyűjtő szigetet (Testvérvárosok útján és az evangélikus templom mellett) felszámoltak a városban. Az eddigi visszajelzésekből nem úgy tűnik, hogy hiányoznának.
• A jogszabály a házhoz menő kevert csomagolási hulladék gyűjtésénél nem tesz különbséget társasházi, illetve családi házas házhoz menő gyűjtés között. Ez pedig azt (is) jelenti, hogy a társasházas házhoz menő gyűjtés esetén is a gyűjtés napján (hétfő, szerda, péntek) lehetne zsákos formában kihelyezni a hulladékot. Olyan lehetőségről van szó, ami kiválthatja a szigetek szükségességét. Ennek megszervezését, a lakosság kiértesítését a változásról a szolgáltató értesülésünk szerint vállalná.
• A szolgáltató kétheti rendszerességgel működteti a házhoz menő zöldhulladék- és csomagolási hulladék-gyűjtést, valamint évente ingatlanonként két alkalommal lehetőség van házhoz menő rendszerű lomtalanításra (2 köbméter/alkalom mennyiségben), ami ügyfélfogadási időben a (06-28) 561-200/4. menüpont telefonszámon igényelhető.
Nyilvánvaló, hogy a szemetelés, az illegális hulladéklerakás mértéke soha nem lesz nulla, de törekedni kell erre. Elsősorban azzal, hogy megfogadjuk a hozzáértők véleményét és minden szereplő elismeri saját felelősségét, illetve teljesíti kötelességét, feladatát elvégzi. Ellenkező esetben a szélmalomharc folytatódik, még akkor is, ha egyesek komoly vívmánynak találják a lakótelepi konténerek lelakatolását és/vagy a jóérzésű lakókra számítanak, bízva a probléma hatékony megszüntetésében…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 27., szombat, Zita
