Mire számíthat az, akit renitenskedésen érnek a térfigyelő kamerák Gödöllőn?
Idestova 12 éve, hogy 2011 októberében befejeződött a térfelügyeleti rendszer technikai kialakításának első, mintegy 50 millió forintból megvalósított fázisa Gödöllőn. A kamerák által szolgáltatott képeket annak idején két központból követték majd figyelemmel a feladatra kiképzett szakemberek. Az egyik ügyeletet a polgármesteri hivatal – időközben lebontott – épületének második emeletén alakították ki, a másik pedig a Gödöllői Rendőrkapitányság Petőfi Sándor utcai épületében.
A fejlesztés végrehajtását és élesítését követően elengedhetetlenné vált a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet módosítása is. A jogszabályt azért kellett kiegészíteni, mert az induláskor felszerelt 54 kamera által készített videofelvétel akár az ellenőrzés, akár a hatósági eljárás során bizonyítékként használható fel.
A városi térfigyelő-rendszer bővítéséről, napelemes egységek beszerzéséről azóta több alkalommal is született képviselőtestület döntés, hogy újabb és újabb helyszínek megfigyelése válhasson megvalósíthatóvá. A folyamatos fejlesztési szándék fényében némiképp meglepetésként hatott, hogy 2021 februárjában Gémesi György – az önkormányzatokat is érintő gazdasági nehézségekre hivatkozva – felmondta a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal még 2011 szeptemberében kötött, majd 2015 nyarán módosított szerződést, aminek alapján a városvezetés 7 millió forintos támogatást biztosított a térfigyelő kamerák képeit néző és elemző szabadidős rendőrök óradíjának és járulékainak fedezetére.
A kamerák azonban továbbra is a felszerelt helyeken maradtak, azok üzemeltetését, dologi költségeit, karbantartását, a meghibásodott kamerák cseréjének költségét az önkormányzat vállalta. A térfelügyeleti rendszer által közvetített képek figyelemmel kísérésével és a szükséges intézkedések megtételével kapcsolatos feladatokat több mint két éve a közterület-felügyelet munkatársai látják el.
Senki nem vitatja a térfelügyeleti rendszer közbiztonságra gyakorolt jótékony hatását, ám – az utóbbi időben főként az illegális hulladékkupacok vadkamerákkal is figyelt városhatári erdőkben és városon belüli fokozott megjelenése kapcsán – egyre többször merül fel a kérdés: mennyire hasznosíthatók a renitensek szankcionálásában és az elrettentésben a figyelő „szemek”, amik felvételeit 3-4 naponta töltik le?
Ami a „szemétkérdést” illeti, az önkormányzatnak 2021 márciusáig volt joga intézkedni és bírságolni az illegálisan lerakott hulladékért, ezt követően a hulladékgazdálkodási hatóság szerepét a (vár)megyei kormányhivatal vette át. Érdekes adat, hogy 2016 és 2022 első féléve között Gödöllőn összesen 20 eljárás indult a köztisztaságot veszélyeztető ügyekben.
 Ha valaki azt gondolná, hogy lefényképezi azt a személyt, aki illegális hulladéklerakáson fáradozik, majd beküldi a fotót az illetékeseknek, elért valamit, téved. Eljárás ugyanis csak akkor indulhat, ha a bejelentésről jegyzőkönyv is készül, amihez meg kell adni a be- és vagy feljelentő nevét…
A térfigyelő kamerák vonatkozásában egyértelmű, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján az önkormányzat (például, a városrendészet és/vagy a rendőrség javaslatára) szereltethet fel kamerákat, aminek kizárólag a városrendészet állományába tartozó személyek által kezelt képanyaga (adat) bizonyítékként felhasználható. Ha a szabályszegés egyértelmű, a városrendészet munkatársai feljelentést tesznek az adott ügyben a rendőrségen. Ez alapján a rendőrség közigazgatási eljárást indíthat, és a bizonyítékok birtokában kiszabhatja a 30 ezer forintos közigazgatási bírságot, ami az államkincstárba folyik be. Érdemes megemlíteni, hogy az eljárási folyamat során kért nyilatkozatokból eredően adódhat olyan szituáció, hogy az elkövető kilétét nem sikerül hitelt érdemlően megállapítani, ami az eljárás megszüntetésével járhat.
Másik módja a térfelügyeleti rendszer által rögzített felvételek felhasználásának, amikor az adatokat eseti kérelmek alapján a szabálysértési eljárásra jogosult szerv, büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, megkeresésre közigazgatási hatósági eljárást folytató szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére és érintett kérelmezők részére adják át vagy küldik meg.
Magánszemélynek a városrendészet részére személyesen, vagy elektronikusan hitelesített formában benyújtott dokumentum esetén – a felvétel törlésének időpontjáig – lehetősége van kérelmezni a rögzített képfelvétel megtekintését, amin a kérelemben szereplő személy szerepel. Azonban a képfelvételt a magánszemély részére kiadni nem lehet.
Az, hogy a kihelyezett – különböző életkorú és műszaki paraméterű – kamerák által készített képfelvételek mennyire alkalmasak egy-egy személy vagy gépjármű egyértelmű beazonosítására, sok mindentől függhet: többek között a fényviszonyoktól, a beállítási szögtől, illetve attól is, hogy a renitensek mennyire vannak tisztában azzal, hogy „kukkolhatják” őket.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 27., szombat, Zita
