Húsz éve adták át a gödöllői Deák téren megépített bérlakásokat
Napra pontosan 20 éve, azaz: 2003. március 7-én adták át a Szent János utca és a Lumniczer Sándor utca találkozásánál található önkormányzati tulajdonú – időközben Deák Ferenc térre keresztelt – telken azt a 43 darab önkormányzati bérlakást, aminek megépítését döntő részben a Széchenyi-terv támogatásából finanszírozta a városvezetés. A saroképület második emeleti lakásában rögtönzött állófogadással lezárult ünnepi eseményt megelőzően, illetve azt követőn számos, fontos esemény zajlott le a szóban forgó bérlakás-építéssel, majd a hajlékok kiutalásával összefüggésben, amit – a teljesség igénye nélkül – visszaemlékező cikkünkben elevenítünk fel.Az első Fidesz-kormány (1998-2002) idején olyan döntés született, hogy 2000. július 1-jétől az állam, a Széchenyi-terv égisze alatt, Nemzeti Lakásprogram néven bérlakás-építési lehetőséget teremt, amihez az önkormányzatok önrész biztosításával csatlakozhattak.
A kínálkozó alkalmat a gödöllői városvezetés is megragadta, miután 2001 februárjában arról fogadtak el határozatot, hogy a 70 százalékos állami támogatás (közel 350 millió forint) mellé 30 százalékos önrészt (a felső képen látható telek és 120 millió forint) biztosítva, a képviselőtestület tagjai három épületben, 43 darab bérlakás megépíttetését vállalták a Szent János utca és a Lumniczer Sándor utca találkozásánál található, korábban a lakótelep építését végző állami vállalat által használt felvonulási területen.
A későbbiekben Deák Ferenc térre keresztelt ingatlanon lezajlott beruházás kivitelezőjét közbeszerzési eljárás kiírásával választották ki. A felhívásra három ajánlat érkezett, kettőt a GÉV HUNIBER Építőipari Kft., egyet pedig a Contur-Bau Rt. nyújtott be. A győztes a GÉV HUNIBER Kft. 499 millió forintos alternatív ajánlata lett (az eredeti 526 millió forintról szólt), megelőzve a Contur-Bau Rt. lényegesen olcsóbb, 425 millió forintos ajánlatát, amit a lokálpatrióta klubos testületi többség (15 igen és 5 nem szavazat, valamint 4 tartózkodás) alaki és tartalmi hiányosságok miatt 2002 májusában érvénytelennek minősített. A beruházás teljesítését 2002. november 30-i határidővel vállalta a nyertes gödöllői vállalkozás.
A végül 523 millió forintot felemésztő projekt fontos eleme volt, hogy 2003 januárjában a lakások az önkormányzat birtokába kerülhettek. A 17 darab másfél szobás (44-49 négyzetméteres alapterületű), 10 darab kétszobás (45 négyzetméteres alapterületű) és a 16 darab egy plusz két félszobás (58-60 négyzetméteres alapterületű) bérlakások költségelvű bérleti díját – a fenntartási költségek nélkül – havi 390 forint/négyzetméter összegben határozták meg.
Emellett fontos kitétel volt, hogy az összkomfortos hajlékok legfeljebb öt évre vehetők bérbe, ami időtartam egyszeri öt évvel meghosszabbítható.
A lakások bérbevételi felhívását 2002 decemberében hagyta jóvá a két hónappal korábban megválasztott gödöllői képviselőtestület, amely nyilvánosságra hozta a méltányolható lakásigény feltételeit, illetve kilátásba helyezte, hogy túljelentkezés esetén a kritériumoknak megfelelő igénylők közül közjegyző által felügyelt sorsolással választják ki a bérlőket.
Így is lett! Egy héttel a lakások átadása után, vagyis: 2003. március 14-én nyilvános sorsolás helyszíne volt a városháza azóta ledózerolt épületének földszint nagyterme.
Várostörténeti tény, hogy a minden kétséget kizáróan a leginkább igazságos megoldást, a sorsolást a képviselőtestületben kialakult 12-12 arányú patthelyzet (lokálpatrióta klubosok és Fidesz-KDNP versus MSZP-SZDSZ-Gödöllői Civil Fórum és MIÉP) kényszerítette ki. A munka dandárja a pályázatokat előzetesen elbíráló bizottság tagjai végzeték el, akik – figyelembe véve a kiírási feltételeknek való megfelelést – a mintegy 400 jelentkezőből álló igénylői kört 147 kandidálóra szűkítették le.
Az igénylők – úgynevezett – „kalapokba” kerültek: a 16 darab egy plusz két és félszobás lakásra 23-an bizonyultak jogosultnak. Az itt nem nyert hét kandidáló átkerült ahhoz a 44 jelentkezőhöz, akik közül 23 lakás bérlője került ki. A legkisebb eséllyel azt a 4 lakást lehetett elnyerni, amire nem kevesebb mint 80 pályázó tartott igényt. A sorsolás rendben, fegyelmezett légkörben lezajlott, az első fecskék a bérleti szerződés aláírását követően beköltözhettek a Deák téri lakásokba.
Két évtized alatt sok víz folyt le a lakások iránti igényüket bejelentők kiválasztására vonatkozóan a területet két ágával határoló Rákos-patakon. A sorsolás már nem tartozik a kiutalási lehetőségek körébe, a pályázat, illetve a munkaköri bérlakás jogcím viszont igen. Megdőlt az öt+öt éves bentlakási előírás is, hiszen akad olyan bérlő, akinek bérleti szerződése meghosszabbításához már háromszor járult hozzá az önkormányzat tagsága.
A gödöllői képviselőtestület az elmúlt években többször is hozzányúlt a lakásrendelethez. Az egyik jelentős módosulás 2018 őszén következett el, amikor a pályázók kiválasztására bevezették – az egyfajta „csodaképleten” alapuló – pontozásos rendszert, mondván: az egzaktabb, több szempontot vesz figyelembe (Gödöllőhöz kötődés és a gyermekek száma mellett, nagyobb hangsúly helyeződik a jövedelemre, amitől a fizetőképesség növekedését remélték).
Megfogalmazódott, hogy a munkakör ellátásának elősegítése érdekében történő bérbeadással továbbra is támogatni szeretnék a helyi humánpolitikai célokat, azonban ehhez mennyiségi (a bérlakás-állomány legfeljebb 40%-a) és időbeli (legfeljebb 2+2 év) korlátokat határoztak meg. A lakbér mértékének megállapításánál preferálták a progresszív lakbér-sávokat, hogy ösztönözzék a bérlőket az önálló lakástulajdon megszerzésére.
Csaknem három éve újabb csavart jelentett, hogy mind a költségelvű-, mind a piaci elvű lakbérrel bérbe adott lakások esetében létrehozták a négyzetméterenként 2.000 forintos lakbéralapot. Emellett különválasztották a régebben bentlakókat az újonnan beköltözőktől, azzal, hogy a lakbérlap és a lakás alapterülete szorzatának eltérő százalékában határozták meg a tarifákat.
Akár pályázatok elbírálásáról, akár munkakör elősegítése céljából történő bérlőkiválasztásról van szó, nem csak a hoppon maradt kandidálókban, hanem a döntéseket kívülről szemlélőkben is támadnak kétségek. A Deák téri lakások kiutalása esetében – minden bizonnyal – a legnagyobb visszhangot kiváltó eset 2019 márciusában történt, amikor komoly vitát generált a határozat többségi elfogadása a testületi ülésen.
Mintegy három év elteltével fura dolgot produkált az élet, hiszen az egyik 2019-es kedvezményezettel nem kívántak szerződést hosszabbítani, ami kisebbfajta botrányt kavart.
A jegyzőtől kért és kapott tájékoztatás szerint a Deák téri 43 darab bérlakásból napjainkban 9 olyan van (például: bölcsődevezető, szociális otthon vezetője, polgármesteri hivatali dolgozó, középiskolai tanár, illetőleg művészeti csoport irányítója), amit munkakör ellátásának elősegítése érdekében használnak.
Hogy a fentiekből milyen tanulság következhet? Annyi feltétlenül, hogy szavazati többségük birtokában a polgármesterhez hű lokálpatrióta klubos képviselők nem bízzák a szerencsére a bérlakások kiutalását, inkább a maguk által kreált módszer(ek)ben hisznek.
Az pedig felettébb beszédes, ahogy erről Gémesi György polgármester négy éve megnyilatkozott, mondván: a 2003-as politikai helyzet az objektivitást követelte meg, most azonban más a helyzet...
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 27., szombat, Zita
