Gödöllői közpénz-milliókat emésztett fel, mégsem valósult meg. Mi az?
Csaknem hat és fél éve, 2016 szeptemberében fogalmazódott meg először az akkori képviselőtestület tagjainak többségében, hogy – hasonlóan a lehetőséggel ugyancsak kacérkodó Debrecenhez, Egerhez, Győrhöz, Székesfehérvárhoz, Szombathelyhez és Veszprémhez – Gödöllő pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre.
Fél évvel később, 2017 márciusában kiderült, hogy a gödöllői pályázat elkészítését Döbrönte Katalin fővárosi illetékességű egyéni vállalkozóra bízzák, aki a pályázati ciklus 2017. december 20-ig tartó szakaszára nettó 2,7 millió forintot kért, valamint további 500 ezer forintos kiadás vált szükségessé az angol nyelvű fordításra, lektorálásra. Ezen felül az esemény gödöllői logóját tervező grafikust 300 ezer forintos díjazás illette meg.
Mivel a projekt a kiírás szerint nem nélkülözhetett egy szakmai és egy művészeti vezetőt, az előbbi tisztséget L. Péterfi Csaba, a gödöllői polgármesteri hivatal polgármesteri kabinetjének vezetője, az utóbbit pedig Kovács Balázs, a Művészetek Háza Gödöllő NKft. ügyvezető igazgatója töltötte be. Megbízatásuk 2018 végéig szólt, ez irányú munkájukért anyagi juttatást nem kaptak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2018 februárjában egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választotta ki azokat a településeket, amelyek folytathatták a versengést. A Debrecen, Győr és Veszprém hármasból végül Veszprém lett a nyerő.
Megtapasztalva az utóbbi évek válságos időszakát, az önkormányzatok gazdálkodását korlátozó módon befolyásoló körülményeket (koronavírus-járvány, energiaválság), nem járunk messze a valóságtól, ha kimondjuk: hálát adhatunk a döntéshozónak, hogy nem Gödöllőt tartotta érdemesnek a címre. Mutatjuk, miért!
Az Európa Kulturális Fővárosa titulust viselő települések a 2017-2022-es időszakban 8 és 22 milliárd forint közötti összeg felhasználását irányozták elő. Bevételi oldalon az állami támogatással (50%), az önkormányzati költségvetési önrésszel (10%), a megyei, kistérségi források bevonásával (2%), a partnerek, kulturális szervezetek hozzájárulásával (1%), a magánszféra szponzorációjával (9%), a pályázati forrásokkal (25%), valamint egyéb bevételekkel (3%) kalkuláltak. Kiadási oldalon 20 százalékot kitevő operatív költségekkel, 65 százalékos programköltségekkel, illetőleg 15 százalékos marketing- és kommunikációs költségekkel számoltak.
Az arányszámokból az önkormányzati hozzájárulás mértékét érdemes kiemelni, ami az előzetes terv szerint 800 millió és 2,2 milliárd forint közötti összeget jelenthetett volna. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az Európa Kulturális Fővárosa esemény- és rendezvénysorozatból származó anyagi hozadék mértéke temérdek bizonytalanságot hordoz(ott volna) magában.
Nem beszélve arról, hogy a hét és fél éve útjára indított, 3 milliárd forint körüli gödöllői közpénzt felemésztő városháza-projekt elhúzódása, valamint az egyik fontos helyszín, az energiaválság miatt április 15-ig bezárt Művészetek Háza Gödöllő épületének hiánya nem segítette volna a 2023-as gödöllői „kultfőváros-törekvések” megvalósítását.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 24., szerda, György
