Vissza normál nézetbe Nyomtatás

Van-e jövőképe az önkormányzatnak a gödöllői kastély fejlesztéséről?

2022-09-17 12:12:17

Egy korábbi, a Gödöllői Királyi Kastély 1996. augusztus 17-i, felújítás utáni újranyitásának 25. évfordulója kapcsán készített interjúban Varga Kálmán történész, a helyi műemlék-együttes helyreállítási folyamatának 1994-1998 közötti miniszteri biztosa érintőlegesen említést tett arról, hogy szükséges lenne rendezni a gödöllői polgármester viszonyát az aktuális kormányzattal. Az akkori beszélgetés azzal zárult, hogy egy „öreg róka legfeljebb a tudásával és tapasztalataival segítheti” ezt az ügyet (is). A társalgást innen folytattuk.

- Ha minden az elképzelés szerint alakul, két év múlva ilyenkor a gödöllői kastély rendezvényhelyszíne lehet hazánk soros EU-elnöksége bizonyos diplomáciai programjainak. Az idő szűke és az igencsak hektikussá vált gazdasági környezet miatt nem valószínű, hogy komoly változás lesz a felújításra váró épületrészek állagában. A stagnálási folyamat gyakorlatilag 2010 év vége óta tart. Összefügghet ez azzal, hogy Gödöllő első embere az elmúlt 12 évben – lépésről lépésre haladva – egyre élesebben politizál a kormányzattal szemben?

- Lassan négy évtized tapasztalatai mutatják, hogy a kastélyegyüttes rehabilitációs folyamata mindig politikai kérdésként csapódik le, hiszen a jelentős források az állami szerepvállalás mértékétől függnek. Kardinális pont tehát az adott kurzus és az önkormányzat viszonya, és akár tetszik, akár nem, ebben a viszonyban meghatározóak a politikai-ideológiai különbségek. Gödöllő, azon belül pedig a kastély ügyében, ráadásul, még kiélezettebb a helyzet, mivel a város polgármestere ott ül a közhasznú szervezetben, miközben már jó ideje kilépett a lokális közélet mezejéről: újra és újra nagypolitikai ambíciókkal áll elő, jóllehet nekibuzdulásai rendre kudarcba fulladnak. Természetesen, szíve joga a kormányzattól eltérő politikai elveket képviselni, de a település érdekében minimum semlegességet kellene mutatnia, sőt, képviselnie. Sajnos azonban a 2010 óta történtek már oly mértékben elmérgesítették ezt a viszonyt, hogy meglátásom szerint nem is javítható ki. Amit viszont tudnunk kell: nem a város áll konfliktusban-haragban a kormányzattal, hanem személyesen Gémesi György és egy általa egzisztenciálisan függésben tartott szűk csoport.

- Induljunk ki abból a tényből, hogy tavaly február óta a helyi központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (MATE) birtokolja a kastélyt működtető gazdasági társaságban az több mint 84%-os állami tulajdonrészét, míg a gödöllői önkormányzaté a fennmaradó szűk 16%. A szavazati arányok azonban eltérnek ettől, a város képviselőjét csaknem 29% illeti meg, ami a fajsúlyos, háromnegyedes többséget igénylő döntéseknél – kvázi – vétójogot jelent. Az utóbbi időben nem lehetett olyanról hallani, hogy a polgármester útjába állt volna a minősített többséggel jóváhagyható javaslatoknak, ám ez elvileg bármikor megtörténhet. Ön szerint mi lenne a legmegnyugtatóbb megoldás a potenciális polgármesteri „kerékkötés” felszámolására?
- A lényeg a fentebb említettekben rejlik: a polgármester – ne féljünk kimondani – egy helyi diktátor, akinek személyes döntésétől függ szinten minden, a város közösségét érintő dolog, ami a településen történhet, legyen az nagy horderejű kérdés vagy bármilyen, jelentéktelennek mondható apróság. Ehhez asszisztálnak voksaikkal a testületben lévő „bólogatójánosai” és az etikátlan módon az alpolgármesteri székbe ültetett Bajkó nevű „szerződtetett szavazattöbbség-biztosító” személy.
Ez a struktúra nem az együttműködés, hanem a sorba be nem álló képviselők folyamatos kiszorításának, vagyis: az ostoba torzsalkodásnak a struktúrája, mint azt látjuk is lassan három esztendeje. Amíg ez a helyzet marad, érdemi változás a döntési mechanizmusokban nem várható. A kastély vonatkozásában megnyugtató megoldást a városi tulajdonrész kivásárlása jelentené, ami viszont súlyos százmilliókkal terhelné meg a MATE-alapítvány büdzséjét. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy ha csak kicsi is az esélye az elmozdulásnak, mégis meg kellene próbálni oldani a megszilárdult frontvonalakat. Első lépésként az önkormányzaton belül javasolnék felállítani egy – úgynevezett – kastélybizottságot, minimum paritásos szerkezetben a szekértáborokból és persze külsős szakemberekből. Fő feladata amolyan jószolgálati misszió lenne, azaz: közvetítés a MATE-alapítvány és a város között a kastéllyal kapcsolatos ügyekben. Tanácsadó testületként állhatna a polgármester mögött és szorgalmazhatná a közös pontokban való együttműködést. Merthogy vannak közös érdekek… Ilyen, például, a Hattyús-tavak újraépítése, a kastély körüli közterületek fejlesztése vagy akár – kommunikációs szempontból – egyes közterületek átnevezésének ügye.

- Némi sajátosságot kölcsönöz a helyzetnek, hogy Gémesi György polgármester a város képviseletében jár el a döntéshozataloknál, miközben nem szokta előzetesen kikérni a képviselőtestület véleményét, illetve hivatalos előterjesztés formájában nem tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy miként foglalt állást egyes kérdésekben a kastélyt működtető gazdasági társaság taggyűlésén. Levonható ebből az a következtetés, hogy önhatalmúlag és öncélúan alkalmazza a képviseleti jogát?
- Csak ez a következtetés vonható le, mert hiányzik a képviselet kollektív háttere. Gémesit nem látják el – hogy régi kifejezéssel éljek – követi utasítással, sőt, ahogy Ön mondja, nem is kerülnek a testület elé a kastéllyal kapcsolatos érdemi kérdések. Az önkormányzatnak érzékelhetően nincs jövőképe vagy stratégiája, hogy együttműködési szándékról vagy közös pontok kereséséről ne is beszéljek. A legszomorúbb, hogy ennek a műemlék-együttes látja a kárát. Annak idején, a rehabilitáció kezdetekor talán senki nem gondolta, hogy eltelik 30 év, és a kastély helyreállítása még csak a felénél tart. Nem lepne meg, ha – mondjuk – holnap egyszerűen beszakadna a volt sörház vagy a kocsiszín teteje, mert bizony a déli és északi mellékszárnyak a pusztulás szélére kerültek. Cinikusan azt is mondhatnám: visszajönnek a rendszerváltás előtti idők, a romlás évtizedei, a kastélynak az a korszaka, amit olyan nagy hangon tud kritizálni – például – Gémesi György is.


- Visszatérve az Ön által ajánlásként említett önkormányzati „kastélybizottságra”, érdekelne, hogy ki(k)nek kellene kezdeményezni ennek életre hívását. A jelenlegi erőviszonyokat ismerve, a Bajkó alpolgármesterrel kiegészített lokálpatrióta klubos többség ilyen indítványt nem tesz/tehet, hiszen ez nem áll érdekében. A Fidesz-KDNP színeiben mandátumot szerzett képviselőknek viszont nincs meg a szavazati többsége ahhoz, hogy egy ilyen javaslat zöld utat kapjon. Mit tanácsol, hogyan oldható fel ez a patthelyzet?

- Ha őszinte választ vár tőlem, azt tudom mondani, hogy igaza van. Gémesinek nem áll érdekében semmiféle önkorlátozás, az ellenoldalon álló képviselők pedig lényegében eszköztelenek. Ám a puding próbája az evés! A kezdeményezést, persze, nem a diktátori vonaltól várnám. Ahogy korábban említettem, egyensúlyra törekednék a frakciók között. Érdemes lenne azt is végig gondolni, mennyire mozdítható meg a civil társadalom, a kastély ügyét szívükön viselők vélhetően nagyszámú tábora. Elgondolkodnék egy jól előkészített aláírásgyűjtési akción is. Mert ne feledjük: a kastély sorsa ma is várospolitikai kérdés… Eddig is teremtett másfélszáz munkahelyet, generált több százezres turizmust, s hogy Gödöllő egyáltalán fent van a világ térképén, az élő-lélegző műemlék-együttesnek köszönhető.


Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói

 

Kapcsolat | ImpresszumAdatvédelem | Médiaajánlat

© Gödöllői Hírek Online