Szálloda-per: jogszabályok és ítéletek szólnak Gémesi érvelése ellen
Eljött az idő, hogy Gémesi György is megszólaljon a hosszú évek óta húzódó szálloda-perben. Már csak azért is, mert az igazságszolgáltatás részéről nemrégiben lezárult a jogvita legújabb fejezete. Október 21-én Török Sándor önkormányzati képviselő (Szövetség Gödöllőért) kérdésére reagált a város első embere, majd a november 11-i közmeghallgatáson mondta el nézetét az ügyben, amit november 14-én, közösségi oldalán írásban is igazolni próbált.
Normál esetben nem lenne mit hozzáfűzni Gémesi György megnyilvánulásaihoz, mivel egy településvezetőtől nem várja el az ember, hogy pontatlan, szakmailag nem kellően körüljárt információkat tényként kezelve kürtöljön szét. Jelen esetben viszont más a helyzet, ezért azt gondoltuk, szembesítjük a polgármester mondandóját a bíróságok, valamint az általa megbízott alperesi ügyvéd (akinek díja 2011-2017 között meghaladta a 34 millió forintot) papírra vetett megállapításaival. Nézzük a legfontosabbakat!
• Gémesi György persorozatról beszél, aminek egyenlege a város számára – szerinte – mintegy 200 millió forintos pozitívumot jelent.
Való igaz, hogy több per is volt a gödöllői szálloda-beruházás ügyében. A város számára kedvezően alakultnak és a mostaninak azonban nincs köze egymáshoz. A K. János ellen folyó büntetőügy nyomozását még 2016 előtt lezárták, aminek következtében a Pest Megyei Főügyészség 2016 januárjában emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A szóban forgó személy kártérítési felelősségét – az önkormányzat által megbízott ügyvéd nyilatkozata szerint – 278,2 millió forint erejéig állapította meg a bíróság, ám az összeg behajtásával kapcsolatosan erős kétségek merül(het)nek fel.
A 2017 novemberében indult és napjainkban végződött polgári perben az igazságszolgáltatás szervei jogerősen kimondták, hogy a gödöllői önkormányzat, mint első rendű alperes 675 millió forintot és ennek 2016. január 6-ától járó késedelmi kamatát köteles megfizetni III. rendű alperes (felszámolás alatt álló G-Magistratus Zrt.) részére. Továbbá: az összességében 10 millió forintot meghaladó perköltségek is a vesztes önkormányzatot terhelik.
Meg kell említeni, hogy mivel az önkormányzat is hitelezője az adós társaságnak (G-Magistratus), így hitelezői igénye kielégítéseként a megfizetett marasztalási összeg egy részét visszakapja. Ennek mértékét egyelőre nem lehet pontosan tudni, mert a kamatok és egyéb költségek (végrehajtó, felszámoló) mértéke az ügy végleges lezárásakor lesz ismert. Ebből az is következik, hogy a polgármester által hangoztatott „pozitívumról” korai még beszélni.
• A 675 millió forint Gödöllőé marad a vagyonnal együtt, a város érintett cége kötelezettségeinek kifizetése után – írja Gémesi.
A mondat első fele jogi szempontból nélkülözi a pontosságot, ugyanis: a gödöllői önkormányzat által megfizetésre kerülő 675 millió forint felett a felszámoló rendelkezik, mivel az adós társaság korábbi vezető tisztségviselőjének minden rendelkezési joga megszűnt. Leegyszerűsítve: a megfizetendő 675 millió forint nem az önkormányzat vagyona, se közvetlenül, se közvetetten.
Ha nem is szorosan, de idevág, az önkormányzat jogi képviselőjének azon, Gémesi György logikájának ellentmondó indoklása, amit a Kúriához nyújtott be a végrehajtási kérelem felfüggesztése érdekében. Tartalmilag így szólt az érvelés: a marasztalási összeg megfizetéséből az önkormányzatot súlyos, utólag nem orvosolható anyagi hátrány érné, és amennyiben a jogerős ítélet szerinti összeget meg kell fizetnie, úgy az önkormányzat nem fogja tudni ellátni a közfeladatait. Ezek a sorok nem azt támasztják alá, hogy a 675 millió forint teljes egészében az önkormányzaté marad, ugye?
• A lényeg, hogy magam annak idején felelős és jogos döntést hoztam, amikor nem engedtem az utolsó 80 millió forintot kifizetni a nem elvégzett munkáért – szögezi le Gémesi.
Ehhez képest beszédes az a jogerős ítélet, ami arról született, hogy a garanciális visszatartás a kivitelező céget megilleti, ami azt jelenti, hogy a garanciális időszak bizonyított hiba nélkül eltelt. Ráadásul, a hibás teljesítést (no, pláne, a nem elvégzettet) az önkormányzat nem tudta a perben bizonyítani.
Záró gondolatként pedig annyit, hogy a gödöllői önkormányzatot képviselő polgármester és a G-Magistratus Zrt. vezérigazgatója között 2016 januárjában létrejött megállapodásról a Budapest Környéki Törvényszék, illetve a Törvényszék ítéletét helybenhagyó Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy érvénytelen.
Az érvénytelenség okát azzal támasztották alá, hogy az önkormányzat a Csődtv. 40. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző jogellenes vagyonelvonást valósított meg.
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 26., péntek, Ervin
