Sírás vagy segélykiáltás egyes polgármesterek felháborodása?
Március végén Gémesi György, városunk polgármestere szó szerint a következőket mondta egy televíziós beszélgetésben:
- Az óvónők fizetését nem fogja tudni két-három hónapon túl az önkormányzat biztosítani. Akkor ki kell találni, mit fogunk csinálni velük, hogy tudjuk a humán erőforrás-kapacitást becsatolni az ellátásba, illetve ki fogja kifizetni a fizetésüket.
Településünk főpolgárán kívül más, elsősorban ellenzékinek tekinthető polgármesterek is rendre azzal érvelnek a kormány koronavírus-fertőzés kapcsán hozott rendeleteivel, intézkedéseivel szemben, hogy azok közül több is az önkormányzati szektor kiüresítéséhez vezethet és veszélyezteti a helyhatóságok teherbíró képességét, közte a szociális ellátást is.
Indulatkeltő demagógiának tekinthető „sírás” vagy valóságos probléma mindaz, amit bizonyos, a kormányzati döntésekkel nem mindig azonosulni képes település-, és/vagy fővárosi kerületi vezetők hangoztatnak? A szinte naponta felmerülő kérdés értelmezésének megkísérléséhez – jobb híján – a gödöllői költségvetés egyik táblázatát vettük alapul.
Ebből – mások mellett – kitűnik, hogy városunk esetében az intézményi támogatást, illetve szolgáltatás-ellentételezést szolgáló, mindent egybevetve közel 3,622 milliárd forintos összeg 40,2%-át az állam állja, míg a fennmaradó 59,8%-ot az önkormányzatnak szükséges biztosítani. Ezen számadatok között ugyan nem szerepel, de az állami támogatás 2020-as összmértéke Gödöllő esetében 6,9 százalékkal magasabb összeg (plusz 93.605.057 forint), mint az egy évvel korábbi dotáció.
Ha tovább boncolgatjuk a február közepén jóváhagyott adatokat és Gémesi György gondolatmenetét követjük, látható, hogy a gödöllői óvodáknak és bölcsődéknek jutó állami pénz 810.167.280 forint (70,8%), míg az önkormányzat „sara” 334.351.720 forintot tesz ki (29,2%). A teherviselési arányszám a gödöllői önkormányzati bölcsődéknél 61-39%, a helyi közóvodáknál pedig 73-27% az állam javára.
A béreket és a járulékokat illetően, a gödöllői óvodáknál 803.361.000 forintos, a bölcsődéknél pedig 210.816.000 forintos összegről beszélhetünk éves szinten.
Továbbá, beszédes adat, hogy az állam nem támogatja az önkormányzat működését a döntések előkészítésével és végrehajtásával szolgáló polgármesteri hivatalt, aminek üzemeltetése több mint 1,1 milliárd forintos anyagi terhet ró a helyi közkasszára, valamint az is szembetűnő, hogy a Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Kft. mindennapi munkáját kevéssel több mint 78 százalékos arányban a város finanszírozza.
Az eddig ismerté vált rendelkezések szerint Gödöllő esetében 115 millió forintos gépjárműadó és 9 millió forintos idegenforgalmi adó elvonása valósulhat meg. A polgármester saját hatáskörben hozott döntése értelmében 110 millió forintot csoportosított át (40 millió forintos járdaépítési keret felszámolása és a Kazinczy utcai Rákos-patak híd felújítását szolgáló 70 millió forint elvonása) a település idei költségvetésében a járvány elleni védekezéssel kapcsolatosan felmerülő kiadásokra.
Összegzésképpen megállapítható, hogy érdemes a sorok között olvasni, és ezt követően ítélkezni. Diszkrét bája az elemzésnek, hogy az álláspontok „politikai hovatartozástól függően” védhetők vagy támadhatók.
S még valami: a veszélyhelyzetre való tekintettel tartsuk szem előtt, hogy – miközben a város biztonságos működtetése alapvető elvárás minden helyi adófizető polgártól – a kényszerbezárások következtében az intézményi dologi kiadások mérséklődése némiképp tartalékként is kezelhető, illetőleg a fejlesztések között akad olyan, aminek részbeni vagy teljes forrásmegvonása csak kevesek „szemébe csalna könnyeket”…
|
Online kaszinók
Magyarország
Kamerák előtt Gödöllő és a környező települések sportolói
|
2024. április 24., szerda, György
